Bizonytalanság, kiszolgáltatottság és önbecsülés a haknigazdaságban – Egy dinamikus megbízó-ügynök modell

A rövid távú szerződésalapú foglalkoztatás, az ösztönző teljesítménybér és a munkahelyi bizonytalanság egyre többek mindennapi tapasztalata. Ebben a dolgozatban három tanulmányon keresztül ezt, a haknigazdaságnak nevezett munkaszervezési módot járjuk körül az olvasóval. A haknigazdaság jelszava a rugalmasság, azonban nem mindegy, hogy ez a rugalmasság milyen következményekkel jár. A dolgozatban a munkások szempontjait helyezzük előtérbe és értelmezésünk során főleg a haknigazdaság negatív aspektusait hangsúlyozzuk. Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy a sok negatívum ellenére a haknigazdaságnak számtalan pozitívuma is van, még ha ez ebben a dolgozatban kevéssé is jelenik meg. A dolgozat három különálló tanulmányból áll, azonban ezek erősen összefüggnek. Mindegyik részben arra vagyunk elsősorban kíváncsiak, hogy a rövid távú ösztönző szerződések és az ezzel együtt járó bizonytalanság milyen kapcsolatban áll a munkások alkuerejével és kiszolgáltatottságával. Az ösztönzés következményei a haknigazdaságban című I. rész a haknigazdaság hátterét és jellemzőit mutatja be. Leírásunk és elemzésünk középpontjába a szakirodalomban eddig kevésbé tárgyalt ösztönzést és teljesítménybért állítjuk. Ez az esszé teremti meg azt az elméleti alapot, ami segíthet az olvasónak jobban eligazodni a szakirodalomban használt különböző kifejezések között és ami motiválja a dolgozat II. és III. részét. Az önbecsülés szerepe a haknigazdaságban című II. részben a haknigazdaságot a megbízó-ügynök modellen keresztül vizsgáljuk. Újdonságként bevezetjük a munkás (mint ügynök) önbecsülését, amivel egyben dinamikussá is tesszük a modellt. A modellben az önbecsülés mögötti gondolat az a heurisztikus viselkedés, hogy a munkás nem hajlandó egy adott referenciaértéknél kevesebb bérért elvállalni a számára felkínált haknimunkát, még akkor sem, ha tudja, hogy ezzel teljesen pénz nélkül marad. Azzal, hogy nem vállalja el a munkát nem csak ő marad bér nélkül, de kárt okoz a munkáltatónak is, aki a termelés kiesése miatt a profitjától kell, hogy elbúcsúzzon. A modellben a munkás bérelvárása – amit a referenciaérték testesít meg – a múltbeli tapasztalatain alapul, vagyis az elvárása attól függ, hogy mennyit keresett korábban. Ez persze azt is jelenti, hogy amikor a munkás az önbecsülése miatt nem dolgozik, akkor a munkabér hiányában folyamatosan csökken az elvárása is. A két ellentétes hatás egy nemtriviális kontrollproblémát és egy érdekes dinamikát eredményez, aminek segítségével jól megragadható a munkás és a munkáltató viszonya és alkuereje. A Bérszínvonal, munkamentesség és kizsákmányolás a haknigazdaságban című III. részben az előzőekben bevezetett dinamikus megbízó-ügynök modell stacionárius állapotát vizsgáljuk, így meghatározva azt, hogy hosszú-távon, átlagos értelemben hogyan teljesít és osztozik egymás között a termelés eredményén a munkáltató és a munkás.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2022

Author dc:creator

• Kerényi, Péter

• Közgazdasági elméletek

Language dc:language

hu, en