{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1191"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1191","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Inkonzisztencia a döntéshozatalban = Inconsistency in multi-attribute decision problems","abstract":"A többszempontú döntési feladat célja véges sok alternatíva véges sok szempont szerinti rangsorolása. Esetenként elegendő az összességében legjobb alternatíva kiválasztása. A feladat megoldása során szükség van a szempontok fontosságának számszerűsítésére (súlyozására) és az alternatívák értékelésére minden egyes szempont szerint. Amikor a feladat megoldására a páros összehasonlítás módszerét alkalmazzuk, elvileg lehetséges lenne a tökéletes következetesség. A döntéshozók azonban általában erre nem képesek. Ennek oka lehet a szubjektív tényezők jelenléte, de közrejátszhat a megfelelő szaktudás hiánya, vagy a mérési pontatlanság is. Ezt, a döntési szempontból nem kívánt tulajdonságot nevezik inkonzisztenciának. Valós döntési problémáknál a legtöbb esetben létezik valamilyen fokú inkonzisztencia, ez adja a kérdéskör relevanciáját. A disszertáció célja az, hogy jellemezze a páros összehasonlítás mátrixokban fellépő inkonzisztenciát, és inkonzisztencia csökkentő eljárásokat definiáljon. Az inkonzisztencia vizsgálatához elengedhetetlen olyan adatbázisok létrehozása, amelyek az eddig széles körben elfogadott generált véletlen mátrixokkal szemben valódi mátrixokat tartalmaznak. A bemutatott módszerek lehetőséget teremtenek a hiba lokalizálása, ami a döntéshozóval való konzultációt követően lehetővé teszi a javítást. Az 1. fejezetben jellemzem a többszempontú döntési problémát és a megoldásához használt páros összehasonlítások módszerét. Az értekezés 2. fejezete tartalmazza a kutatáshoz összegyűjtött és az elemzésekhez felhasznált valódi problémákból származó mátrixokat, amelyek rámutatnak a véletlen generált és a valódi mátrixok közötti eltérésekre. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az inkonzisztencia további vizsgálatát kontrollált kísérleti körülmények között kitöltött mátrixokon szükséges elvégezni. A 3. fejezet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóival végzett kísérleten alapszik és célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a páros összehasonlítás mátrix inkonzisztenciájának szintjét. A 4. fejezet az 1-3 elem megváltoztatásával konzisztenssé alakítható mátrixok vizsgálatát tárgyalja vegyes 0-1 lineáris programozási feladatként, illetve gráfelméleti megközelítésben. A definiált módszerek lehetőséget biztosítanak a tévesen megadott páros összehasonlítás mátrixelemek detektálására, illetve azok megfelelő értékének kiszámítására, megadva egy lehetséges javítási irányt. A kutatás jelentőségét az adja, hogy már egyetlen téves elem következtében sem tükrözi megfelelően a mátrixból számított súlyvektor a döntéshozó preferenciáit, ezzel a súlyvektor felhasználásával kapott döntést is megkérdőjelezve. A javító módszer ezt kiküszöböli. A valódi döntési problémáknál megengedhető az inkonzisztencia egy alacsony szintje, ezért a konzisztenssé alakítható mátrixok után az inkonzisztencia szempontjából elfogadható mátrixok elemzését tartalmazza az 5. fejezet. Ebben a részben a szakirodalomból ismert Saaty-féle CR, a Koczkodaj-féle CM, illetve a Peláez és Lamata-féle CI, és más elterjedt inkonzisztencia mérőszámok esetén felírásra kerül egy-egy konvex nemlineáris vegyes 0-1-es optimalizálási feladat is. A 6. fejezet a súlyozási módszerek számára Bana e Costa és Vasnick által előírt rangsor megtartási (COP) feltétel szükségességét vizsgálja. A szimulációs keretek között elvégzett összehasonlító elemzésből egyértelműen kimutatható, hogy a feltétel alkalmazásával nem érhető el jobb alternatíva értékelés. Az egyes fejezetek eredményei nemzetközi konferencia előadásokban, illetve referált, angol nyelvű szakfolyóiratokban jelentek meg.","abstract_html":"A többszempontú döntési feladat célja véges sok alternatíva véges sok szempont szerinti rangsorolása. Esetenként elegendő az összességében legjobb alternatíva kiválasztása. A feladat megoldása során szükség van a szempontok fontosságának számszerűsítésére (súlyozására) és az alternatívák értékelésére minden egyes szempont szerint. Amikor a feladat megoldására a páros összehasonlítás módszerét alkalmazzuk, elvileg lehetséges lenne a tökéletes következetesség. A döntéshozók azonban általában erre nem képesek. Ennek oka lehet a szubjektív tényezők jelenléte, de közrejátszhat a megfelelő szaktudás hiánya, vagy a mérési pontatlanság is. Ezt, a döntési szempontból nem kívánt tulajdonságot nevezik inkonzisztenciának. Valós döntési problémáknál a legtöbb esetben létezik valamilyen fokú inkonzisztencia, ez adja a kérdéskör relevanciáját. A disszertáció célja az, hogy jellemezze a páros összehasonlítás mátrixokban fellépő inkonzisztenciát, és inkonzisztencia csökkentő eljárásokat definiáljon. Az inkonzisztencia vizsgálatához elengedhetetlen olyan adatbázisok létrehozása, amelyek az eddig széles körben elfogadott generált véletlen mátrixokkal szemben valódi mátrixokat tartalmaznak. A bemutatott módszerek lehetőséget teremtenek a hiba lokalizálása, ami a döntéshozóval való konzultációt követően lehetővé teszi a javítást. Az 1. fejezetben jellemzem a többszempontú döntési problémát és a megoldásához használt páros összehasonlítások módszerét. Az értekezés 2. fejezete tartalmazza a kutatáshoz összegyűjtött és az elemzésekhez felhasznált valódi problémákból származó mátrixokat, amelyek rámutatnak a véletlen generált és a valódi mátrixok közötti eltérésekre. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az inkonzisztencia további vizsgálatát kontrollált kísérleti körülmények között kitöltött mátrixokon szükséges elvégezni. A 3. fejezet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóival végzett kísérleten alapszik és célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a páros összehasonlítás mátrix inkonzisztenciájának szintjét. A 4. fejezet az 1-3 elem megváltoztatásával konzisztenssé alakítható mátrixok vizsgálatát tárgyalja vegyes 0-1 lineáris programozási feladatként, illetve gráfelméleti megközelítésben. A definiált módszerek lehetőséget biztosítanak a tévesen megadott páros összehasonlítás mátrixelemek detektálására, illetve azok megfelelő értékének kiszámítására, megadva egy lehetséges javítási irányt. A kutatás jelentőségét az adja, hogy már egyetlen téves elem következtében sem tükrözi megfelelően a mátrixból számított súlyvektor a döntéshozó preferenciáit, ezzel a súlyvektor felhasználásával kapott döntést is megkérdőjelezve. A javító módszer ezt kiküszöböli. A valódi döntési problémáknál megengedhető az inkonzisztencia egy alacsony szintje, ezért a konzisztenssé alakítható mátrixok után az inkonzisztencia szempontjából elfogadható mátrixok elemzését tartalmazza az 5. fejezet. Ebben a részben a szakirodalomból ismert Saaty-féle CR, a Koczkodaj-féle CM, illetve a Peláez és Lamata-féle CI, és más elterjedt inkonzisztencia mérőszámok esetén felírásra kerül egy-egy konvex nemlineáris vegyes 0-1-es optimalizálási feladat is. A 6. fejezet a súlyozási módszerek számára Bana e Costa és Vasnick által előírt rangsor megtartási (COP) feltétel szükségességét vizsgálja. A szimulációs keretek között elvégzett összehasonlító elemzésből egyértelműen kimutatható, hogy a feltétel alkalmazásával nem érhető el jobb alternatíva értékelés. Az egyes fejezetek eredményei nemzetközi konferencia előadásokban, illetve referált, angol nyelvű szakfolyóiratokban jelentek meg.","abstract_has_math":false,"creators":["Poesz, Attila"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-01","date_published":"2022-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Döntéselmélet","Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","?"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Poesz, Attila"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-01-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022053"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Döntéselmélet","Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","?"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/1/Poesz_Attila_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/2/Poesz_Attila_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/13/Poesz_Attila_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A többszempontú döntési feladat célja véges sok alternatíva véges sok szempont szerinti rangsorolása. Esetenként elegendő az összességében legjobb alternatíva kiválasztása. A feladat megoldása során szükség van a szempontok fontosságának számszerűsítésére (súlyozására) és az alternatívák értékelésére minden egyes szempont szerint. Amikor a feladat megoldására a páros összehasonlítás módszerét alkalmazzuk, elvileg lehetséges lenne a tökéletes következetesség. A döntéshozók azonban általában erre nem képesek. Ennek oka lehet a szubjektív tényezők jelenléte, de közrejátszhat a megfelelő szaktudás hiánya, vagy a mérési pontatlanság is. Ezt, a döntési szempontból nem kívánt tulajdonságot nevezik inkonzisztenciának. Valós döntési problémáknál a legtöbb esetben létezik valamilyen fokú inkonzisztencia, ez adja a kérdéskör relevanciáját. A disszertáció célja az, hogy jellemezze a páros összehasonlítás mátrixokban fellépő inkonzisztenciát, és inkonzisztencia csökkentő eljárásokat definiáljon. Az inkonzisztencia vizsgálatához elengedhetetlen olyan adatbázisok létrehozása, amelyek az eddig széles körben elfogadott generált véletlen mátrixokkal szemben valódi mátrixokat tartalmaznak. A bemutatott módszerek lehetőséget teremtenek a hiba lokalizálása, ami a döntéshozóval való konzultációt követően lehetővé teszi a javítást. Az 1. fejezetben jellemzem a többszempontú döntési problémát és a megoldásához használt páros összehasonlítások módszerét. Az értekezés 2. fejezete tartalmazza a kutatáshoz összegyűjtött és az elemzésekhez felhasznált valódi problémákból származó mátrixokat, amelyek rámutatnak a véletlen generált és a valódi mátrixok közötti eltérésekre. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az inkonzisztencia további vizsgálatát kontrollált kísérleti körülmények között kitöltött mátrixokon szükséges elvégezni. A 3. fejezet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóival végzett kísérleten alapszik és célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a páros összehasonlítás mátrix inkonzisztenciájának szintjét. A 4. fejezet az 1-3 elem megváltoztatásával konzisztenssé alakítható mátrixok vizsgálatát tárgyalja vegyes 0-1 lineáris programozási feladatként, illetve gráfelméleti megközelítésben. A definiált módszerek lehetőséget biztosítanak a tévesen megadott páros összehasonlítás mátrixelemek detektálására, illetve azok megfelelő értékének kiszámítására, megadva egy lehetséges javítási irányt. A kutatás jelentőségét az adja, hogy már egyetlen téves elem következtében sem tükrözi megfelelően a mátrixból számított súlyvektor a döntéshozó preferenciáit, ezzel a súlyvektor felhasználásával kapott döntést is megkérdőjelezve. A javító módszer ezt kiküszöböli. A valódi döntési problémáknál megengedhető az inkonzisztencia egy alacsony szintje, ezért a konzisztenssé alakítható mátrixok után az inkonzisztencia szempontjából elfogadható mátrixok elemzését tartalmazza az 5. fejezet. Ebben a részben a szakirodalomból ismert Saaty-féle CR, a Koczkodaj-féle CM, illetve a Peláez és Lamata-féle CI, és más elterjedt inkonzisztencia mérőszámok esetén felírásra kerül egy-egy konvex nemlineáris vegyes 0-1-es optimalizálási feladat is. A 6. fejezet a súlyozási módszerek számára Bana e Costa és Vasnick által előírt rangsor megtartási (COP) feltétel szükségességét vizsgálja. A szimulációs keretek között elvégzett összehasonlító elemzésből egyértelműen kimutatható, hogy a feltétel alkalmazásával nem érhető el jobb alternatíva értékelés. Az egyes fejezetek eredményei nemzetközi konferencia előadásokban, illetve referált, angol nyelvű szakfolyóiratokban jelentek meg."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Inkonzisztencia a döntéshozatalban = Inconsistency in multi-attribute decision problems"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Poesz, Attila"],"dc:date":["2022-01-25"],"dc:date.issued":["2022-01"],"dc:description.abstract":["A többszempontú döntési feladat célja véges sok alternatíva véges sok szempont szerinti rangsorolása. Esetenként elegendő az összességében legjobb alternatíva kiválasztása. A feladat megoldása során szükség van a szempontok fontosságának számszerűsítésére (súlyozására) és az alternatívák értékelésére minden egyes szempont szerint. Amikor a feladat megoldására a páros összehasonlítás módszerét alkalmazzuk, elvileg lehetséges lenne a tökéletes következetesség. A döntéshozók azonban általában erre nem képesek. Ennek oka lehet a szubjektív tényezők jelenléte, de közrejátszhat a megfelelő szaktudás hiánya, vagy a mérési pontatlanság is. Ezt, a döntési szempontból nem kívánt tulajdonságot nevezik inkonzisztenciának. Valós döntési problémáknál a legtöbb esetben létezik valamilyen fokú inkonzisztencia, ez adja a kérdéskör relevanciáját. A disszertáció célja az, hogy jellemezze a páros összehasonlítás mátrixokban fellépő inkonzisztenciát, és inkonzisztencia csökkentő eljárásokat definiáljon. Az inkonzisztencia vizsgálatához elengedhetetlen olyan adatbázisok létrehozása, amelyek az eddig széles körben elfogadott generált véletlen mátrixokkal szemben valódi mátrixokat tartalmaznak. A bemutatott módszerek lehetőséget teremtenek a hiba lokalizálása, ami a döntéshozóval való konzultációt követően lehetővé teszi a javítást. Az 1. fejezetben jellemzem a többszempontú döntési problémát és a megoldásához használt páros összehasonlítások módszerét. Az értekezés 2. fejezete tartalmazza a kutatáshoz összegyűjtött és az elemzésekhez felhasznált valódi problémákból származó mátrixokat, amelyek rámutatnak a véletlen generált és a valódi mátrixok közötti eltérésekre. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az inkonzisztencia további vizsgálatát kontrollált kísérleti körülmények között kitöltött mátrixokon szükséges elvégezni. A 3. fejezet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóival végzett kísérleten alapszik és célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a páros összehasonlítás mátrix inkonzisztenciájának szintjét. A 4. fejezet az 1-3 elem megváltoztatásával konzisztenssé alakítható mátrixok vizsgálatát tárgyalja vegyes 0-1 lineáris programozási feladatként, illetve gráfelméleti megközelítésben. A definiált módszerek lehetőséget biztosítanak a tévesen megadott páros összehasonlítás mátrixelemek detektálására, illetve azok megfelelő értékének kiszámítására, megadva egy lehetséges javítási irányt. A kutatás jelentőségét az adja, hogy már egyetlen téves elem következtében sem tükrözi megfelelően a mátrixból számított súlyvektor a döntéshozó preferenciáit, ezzel a súlyvektor felhasználásával kapott döntést is megkérdőjelezve. A javító módszer ezt kiküszöböli. A valódi döntési problémáknál megengedhető az inkonzisztencia egy alacsony szintje, ezért a konzisztenssé alakítható mátrixok után az inkonzisztencia szempontjából elfogadható mátrixok elemzését tartalmazza az 5. fejezet. Ebben a részben a szakirodalomból ismert Saaty-féle CR, a Koczkodaj-féle CM, illetve a Peláez és Lamata-féle CI, és más elterjedt inkonzisztencia mérőszámok esetén felírásra kerül egy-egy konvex nemlineáris vegyes 0-1-es optimalizálási feladat is. A 6. fejezet a súlyozási módszerek számára Bana e Costa és Vasnick által előírt rangsor megtartási (COP) feltétel szükségességét vizsgálja. A szimulációs keretek között elvégzett összehasonlító elemzésből egyértelműen kimutatható, hogy a feltétel alkalmazásával nem érhető el jobb alternatíva értékelés. Az egyes fejezetek eredményei nemzetközi konferencia előadásokban, illetve referált, angol nyelvű szakfolyóiratokban jelentek meg."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/1/Poesz_Attila_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/2/Poesz_Attila_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/13/Poesz_Attila_ten.pdf"],"dc:language":["hu","?"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1191/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022053"],"dc:subject":["Döntéselmélet","Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["Inkonzisztencia a döntéshozatalban = Inconsistency in multi-attribute decision problems"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}