{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1190"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1190","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Szabadság, demokrácia és politikai közösség : A republikánus-liberális vita","abstract":"A disszertáció a mai republikánus politikafilozófusok liberalizmussal szemben szegezett kritikáit vizsgálja meg, és az az állítás mellett érvel, hogy ezek a kritikák jelentős részt eltúlzottak, mert hamis liberalizmus-képre építenek. A vitának mindenekelőtt három része van: az első a szabadságról és az egyenlőségről szól, a második a demokráciáról, a harmadik pedig a politikai közösségről. A mai republikánusok többsége – köztük Philip Pettit, Quentin Skinner és mások – úgy vélik, hogy a republikánus elmélet jobb szabadság- és ezzel összefüggésben egyenlőség-elmélettel rendelkezik, mint a tágan értett liberalizmus, adekvátabb demokrácia-képe van, és a társadalom megfelelő közösségi integrációjáról is védhetőbb nézeteket képes nyújtani. A disszertáció következtetése szerint ezek a vélekedések nem feltétlenül megalapozottak, de legalábbis nem általában véve azok. Pettit, Skinner és követőik pontosan azzal hibáznak, hogy a vita kedvéért túlságosan általánosítják az ideológiai ellenfeleik nézeteit, és lekicsinyítik a liberális elméletben rejlő potenciált. Valójában többnyire ez utóbbi elméletből is kihozhatók ugyanazok az álláspontok, amelyeket a mai republikánusok képviselnek. A három vitatéma esetében nem mindig ugyanaz a republikánus elmélet limitációjának oka. Először is, hiába másmilyenek a republikánus és liberális szabadságeszmények, ennek a szélesebb elméleti kontextust tekintve nincsen nagy jelentősége. A republikánusok dominancia-ellenes megfontolásai a liberalizmustól sem mindig idegenek. Csak éppen másik „címke” alatt futnak. Ezek az autonómia, de meg inkább az egyenlőség-elv. Ezekre hivatkozva a liberális elmélettel is kritizálható a domináló hatalom. Másodszor, a mai republikanizmusnak két fő demokráciaelméleti irányzata létezik: az egyik az intézmények fontosságát hangsúlyozó, általában „neorománnak” nevezett koncepció, a másik a néppárti irányzat. Mindkettőnek az a célja, hogy „participatívabb” alternatívát nyújtson a „deficitesnek” vélt liberalizmussal szemben. Bemutatom, hogy ez csak a néppárti irányzatnak sikerül. Valójában a neoromán demokráciaelmélet: sajátos fajta liberalizmus. Harmadszor, áttekintem, hogy a republikánusoknak milyen elképzeléseik vannak a közösségi integrációról, annak jellegéről, céljáról és hasznáról. Látni fogjuk, hogy akár az egalitárius és demokratikus elképzeléseik, ezek sem mindig mutatnak túl a liberális elméleten.","abstract_html":"A disszertáció a mai republikánus politikafilozófusok liberalizmussal szemben szegezett kritikáit vizsgálja meg, és az az állítás mellett érvel, hogy ezek a kritikák jelentős részt eltúlzottak, mert hamis liberalizmus-képre építenek. A vitának mindenekelőtt három része van: az első a szabadságról és az egyenlőségről szól, a második a demokráciáról, a harmadik pedig a politikai közösségről. A mai republikánusok többsége – köztük Philip Pettit, Quentin Skinner és mások – úgy vélik, hogy a republikánus elmélet jobb szabadság- és ezzel összefüggésben egyenlőség-elmélettel rendelkezik, mint a tágan értett liberalizmus, adekvátabb demokrácia-képe van, és a társadalom megfelelő közösségi integrációjáról is védhetőbb nézeteket képes nyújtani. A disszertáció következtetése szerint ezek a vélekedések nem feltétlenül megalapozottak, de legalábbis nem általában véve azok. Pettit, Skinner és követőik pontosan azzal hibáznak, hogy a vita kedvéért túlságosan általánosítják az ideológiai ellenfeleik nézeteit, és lekicsinyítik a liberális elméletben rejlő potenciált. Valójában többnyire ez utóbbi elméletből is kihozhatók ugyanazok az álláspontok, amelyeket a mai republikánusok képviselnek. A három vitatéma esetében nem mindig ugyanaz a republikánus elmélet limitációjának oka. Először is, hiába másmilyenek a republikánus és liberális szabadságeszmények, ennek a szélesebb elméleti kontextust tekintve nincsen nagy jelentősége. A republikánusok dominancia-ellenes megfontolásai a liberalizmustól sem mindig idegenek. Csak éppen másik „címke” alatt futnak. Ezek az autonómia, de meg inkább az egyenlőség-elv. Ezekre hivatkozva a liberális elmélettel is kritizálható a domináló hatalom. Másodszor, a mai republikanizmusnak két fő demokráciaelméleti irányzata létezik: az egyik az intézmények fontosságát hangsúlyozó, általában „neorománnak” nevezett koncepció, a másik a néppárti irányzat. Mindkettőnek az a célja, hogy „participatívabb” alternatívát nyújtson a „deficitesnek” vélt liberalizmussal szemben. Bemutatom, hogy ez csak a néppárti irányzatnak sikerül. Valójában a neoromán demokráciaelmélet: sajátos fajta liberalizmus. Harmadszor, áttekintem, hogy a republikánusoknak milyen elképzeléseik vannak a közösségi integrációról, annak jellegéről, céljáról és hasznáról. Látni fogjuk, hogy akár az egalitárius és demokratikus elképzeléseik, ezek sem mindig mutatnak túl a liberális elméleten.","abstract_has_math":false,"creators":["Tóth, Szilárd"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-01","date_published":"2022-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tóth, Szilárd"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-01-10"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022001"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/1/Toth_Szilard_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/2/Toth_Szilard_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/3/Toth_Szilard_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a mai republikánus politikafilozófusok liberalizmussal szemben szegezett kritikáit vizsgálja meg, és az az állítás mellett érvel, hogy ezek a kritikák jelentős részt eltúlzottak, mert hamis liberalizmus-képre építenek. A vitának mindenekelőtt három része van: az első a szabadságról és az egyenlőségről szól, a második a demokráciáról, a harmadik pedig a politikai közösségről. A mai republikánusok többsége – köztük Philip Pettit, Quentin Skinner és mások – úgy vélik, hogy a republikánus elmélet jobb szabadság- és ezzel összefüggésben egyenlőség-elmélettel rendelkezik, mint a tágan értett liberalizmus, adekvátabb demokrácia-képe van, és a társadalom megfelelő közösségi integrációjáról is védhetőbb nézeteket képes nyújtani. A disszertáció következtetése szerint ezek a vélekedések nem feltétlenül megalapozottak, de legalábbis nem általában véve azok. Pettit, Skinner és követőik pontosan azzal hibáznak, hogy a vita kedvéért túlságosan általánosítják az ideológiai ellenfeleik nézeteit, és lekicsinyítik a liberális elméletben rejlő potenciált. Valójában többnyire ez utóbbi elméletből is kihozhatók ugyanazok az álláspontok, amelyeket a mai republikánusok képviselnek. A három vitatéma esetében nem mindig ugyanaz a republikánus elmélet limitációjának oka. Először is, hiába másmilyenek a republikánus és liberális szabadságeszmények, ennek a szélesebb elméleti kontextust tekintve nincsen nagy jelentősége. A republikánusok dominancia-ellenes megfontolásai a liberalizmustól sem mindig idegenek. Csak éppen másik „címke” alatt futnak. Ezek az autonómia, de meg inkább az egyenlőség-elv. Ezekre hivatkozva a liberális elmélettel is kritizálható a domináló hatalom. Másodszor, a mai republikanizmusnak két fő demokráciaelméleti irányzata létezik: az egyik az intézmények fontosságát hangsúlyozó, általában „neorománnak” nevezett koncepció, a másik a néppárti irányzat. Mindkettőnek az a célja, hogy „participatívabb” alternatívát nyújtson a „deficitesnek” vélt liberalizmussal szemben. Bemutatom, hogy ez csak a néppárti irányzatnak sikerül. Valójában a neoromán demokráciaelmélet: sajátos fajta liberalizmus. Harmadszor, áttekintem, hogy a republikánusoknak milyen elképzeléseik vannak a közösségi integrációról, annak jellegéről, céljáról és hasznáról. Látni fogjuk, hogy akár az egalitárius és demokratikus elképzeléseik, ezek sem mindig mutatnak túl a liberális elméleten."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Szabadság, demokrácia és politikai közösség : A republikánus-liberális vita"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tóth, Szilárd"],"dc:date":["2022-01-10"],"dc:date.issued":["2022-01"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a mai republikánus politikafilozófusok liberalizmussal szemben szegezett kritikáit vizsgálja meg, és az az állítás mellett érvel, hogy ezek a kritikák jelentős részt eltúlzottak, mert hamis liberalizmus-képre építenek. A vitának mindenekelőtt három része van: az első a szabadságról és az egyenlőségről szól, a második a demokráciáról, a harmadik pedig a politikai közösségről. A mai republikánusok többsége – köztük Philip Pettit, Quentin Skinner és mások – úgy vélik, hogy a republikánus elmélet jobb szabadság- és ezzel összefüggésben egyenlőség-elmélettel rendelkezik, mint a tágan értett liberalizmus, adekvátabb demokrácia-képe van, és a társadalom megfelelő közösségi integrációjáról is védhetőbb nézeteket képes nyújtani. A disszertáció következtetése szerint ezek a vélekedések nem feltétlenül megalapozottak, de legalábbis nem általában véve azok. Pettit, Skinner és követőik pontosan azzal hibáznak, hogy a vita kedvéért túlságosan általánosítják az ideológiai ellenfeleik nézeteit, és lekicsinyítik a liberális elméletben rejlő potenciált. Valójában többnyire ez utóbbi elméletből is kihozhatók ugyanazok az álláspontok, amelyeket a mai republikánusok képviselnek. A három vitatéma esetében nem mindig ugyanaz a republikánus elmélet limitációjának oka. Először is, hiába másmilyenek a republikánus és liberális szabadságeszmények, ennek a szélesebb elméleti kontextust tekintve nincsen nagy jelentősége. A republikánusok dominancia-ellenes megfontolásai a liberalizmustól sem mindig idegenek. Csak éppen másik „címke” alatt futnak. Ezek az autonómia, de meg inkább az egyenlőség-elv. Ezekre hivatkozva a liberális elmélettel is kritizálható a domináló hatalom. Másodszor, a mai republikanizmusnak két fő demokráciaelméleti irányzata létezik: az egyik az intézmények fontosságát hangsúlyozó, általában „neorománnak” nevezett koncepció, a másik a néppárti irányzat. Mindkettőnek az a célja, hogy „participatívabb” alternatívát nyújtson a „deficitesnek” vélt liberalizmussal szemben. Bemutatom, hogy ez csak a néppárti irányzatnak sikerül. Valójában a neoromán demokráciaelmélet: sajátos fajta liberalizmus. Harmadszor, áttekintem, hogy a republikánusoknak milyen elképzeléseik vannak a közösségi integrációról, annak jellegéről, céljáról és hasznáról. Látni fogjuk, hogy akár az egalitárius és demokratikus elképzeléseik, ezek sem mindig mutatnak túl a liberális elméleten."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/1/Toth_Szilard_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/2/Toth_Szilard_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/3/Toth_Szilard_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1190/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022001"],"dc:subject":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["Szabadság, demokrácia és politikai közösség : A republikánus-liberális vita"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}