{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1181"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1181","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Politikaelmélet és szépirodalom határvidékén : Három esettanulmány","abstract":"Az értekezés egy, a főáramú politikatudományon kívül eső terület, a politika és irodalom aldiszciplínája jegyében született. A politológia ezen növekvő presztízsű, ám még mindig kevésbé ismert leágazása azon a premisszán alapul, hogy a modern tudományosság mellett háttérbe szorult és leértékelődött szépirodalmi gondolkodásmód nemegyszer hatásosabban és érzékletesebben képes hozzájárulni a politikai jelenségek megértéséhez, mint a természettudományokhoz mindinkább hasonulni szándékozó társadalomtudományok. A dolgozat a fenti elgondolást követve kíván rámutatni arra, hogy Szophoklész Antigonéjához vagy Orwell 1984-éhez hasonlóan a magyar irodalomban is találhatunk olyan alkotásokat, melyek sajátos látásmódjuknak köszönhetően jelentősen hozzá tudnak járulni a politikaelméleti tudásanyag bővítéséhez. Az első fejezetben kerül sor a szépirodalmi textusok politikaelméleti szempontú olvasásához kapcsolódó elméleti-módszertani kérdések tárgyalására. A gondolatmenet kiindulópontját az amerikai újkritika irodalomelméleti irányzatának meglátásai és különösen a René Wellek – Austin Warren szerzőpáros elgondolásai adják, melyeket a politikatudomány területére adaptálva felvázolom az irodalmi alkotásokban rejlő politikai mozzanatok tisztán politikaelméleti perspektívájú értelmezési módját. Ezután következnek az értekezés gerincét adó esettanulmányok, melyek középpontjában három, a tág értelemben vett politikai rendhez kötődő jelenséget veszek górcső alá egy-egy magyar szépirodalmi mű segítségével. Az elsőben az ideologikus észjárás problémáját vizsgálom a Budapesten született író, Arthur Koestler Sötétség délben című regényén keresztül. A másodikban Márai Sándor Ítélet Canudosban című szövegét elemezve arra keresem a választ, hogy a jólét, a béke és a kulturális pezsgés korában milyen indokai lehetnek a társadalmi elégedetlenségnek. Egyszóval: mik az indokolatlan lázadás lehetséges indokai? A harmadik esettanulmányban a Krúdy-parafrázisként is olvasható Márai-regény, a Szindbád hazamegy című alkotást fókuszba állítva kívánom megérteni az eddig politikaelméleti perspektívából alig-alig vizsgált nosztalgikus attitűd legfőbb jellemzőit. A dolgozat záró részeként összegzem, hogy az irodalmi látásmód és a vele járó perspektívaváltás a politikum, az irodalmi mű szerkezete, a morál, a vallás, valamint a nyelv közti összefüggések felvillantásával miként képes gazdagítani a politikaelméleti szakirodalmat.","abstract_html":"Az értekezés egy, a főáramú politikatudományon kívül eső terület, a politika és irodalom aldiszciplínája jegyében született. A politológia ezen növekvő presztízsű, ám még mindig kevésbé ismert leágazása azon a premisszán alapul, hogy a modern tudományosság mellett háttérbe szorult és leértékelődött szépirodalmi gondolkodásmód nemegyszer hatásosabban és érzékletesebben képes hozzájárulni a politikai jelenségek megértéséhez, mint a természettudományokhoz mindinkább hasonulni szándékozó társadalomtudományok. A dolgozat a fenti elgondolást követve kíván rámutatni arra, hogy Szophoklész Antigonéjához vagy Orwell 1984-éhez hasonlóan a magyar irodalomban is találhatunk olyan alkotásokat, melyek sajátos látásmódjuknak köszönhetően jelentősen hozzá tudnak járulni a politikaelméleti tudásanyag bővítéséhez. Az első fejezetben kerül sor a szépirodalmi textusok politikaelméleti szempontú olvasásához kapcsolódó elméleti-módszertani kérdések tárgyalására. A gondolatmenet kiindulópontját az amerikai újkritika irodalomelméleti irányzatának meglátásai és különösen a René Wellek – Austin Warren szerzőpáros elgondolásai adják, melyeket a politikatudomány területére adaptálva felvázolom az irodalmi alkotásokban rejlő politikai mozzanatok tisztán politikaelméleti perspektívájú értelmezési módját. Ezután következnek az értekezés gerincét adó esettanulmányok, melyek középpontjában három, a tág értelemben vett politikai rendhez kötődő jelenséget veszek górcső alá egy-egy magyar szépirodalmi mű segítségével. Az elsőben az ideologikus észjárás problémáját vizsgálom a Budapesten született író, Arthur Koestler Sötétség délben című regényén keresztül. A másodikban Márai Sándor Ítélet Canudosban című szövegét elemezve arra keresem a választ, hogy a jólét, a béke és a kulturális pezsgés korában milyen indokai lehetnek a társadalmi elégedetlenségnek. Egyszóval: mik az indokolatlan lázadás lehetséges indokai? A harmadik esettanulmányban a Krúdy-parafrázisként is olvasható Márai-regény, a Szindbád hazamegy című alkotást fókuszba állítva kívánom megérteni az eddig politikaelméleti perspektívából alig-alig vizsgált nosztalgikus attitűd legfőbb jellemzőit. A dolgozat záró részeként összegzem, hogy az irodalmi látásmód és a vele járó perspektívaváltás a politikum, az irodalmi mű szerkezete, a morál, a vallás, valamint a nyelv közti összefüggések felvillantásával miként képes gazdagítani a politikaelméleti szakirodalmat.","abstract_has_math":false,"creators":["Tóth, Miklós Bálint"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-11","date_published":"2021-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tóth, Miklós Bálint"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-11-12"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/1/Toth_Miklos_Balint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/2/Toth_Miklos_Balint_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/3/Toth_Miklos_Balint_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés egy, a főáramú politikatudományon kívül eső terület, a politika és irodalom aldiszciplínája jegyében született. A politológia ezen növekvő presztízsű, ám még mindig kevésbé ismert leágazása azon a premisszán alapul, hogy a modern tudományosság mellett háttérbe szorult és leértékelődött szépirodalmi gondolkodásmód nemegyszer hatásosabban és érzékletesebben képes hozzájárulni a politikai jelenségek megértéséhez, mint a természettudományokhoz mindinkább hasonulni szándékozó társadalomtudományok. A dolgozat a fenti elgondolást követve kíván rámutatni arra, hogy Szophoklész Antigonéjához vagy Orwell 1984-éhez hasonlóan a magyar irodalomban is találhatunk olyan alkotásokat, melyek sajátos látásmódjuknak köszönhetően jelentősen hozzá tudnak járulni a politikaelméleti tudásanyag bővítéséhez. Az első fejezetben kerül sor a szépirodalmi textusok politikaelméleti szempontú olvasásához kapcsolódó elméleti-módszertani kérdések tárgyalására. A gondolatmenet kiindulópontját az amerikai újkritika irodalomelméleti irányzatának meglátásai és különösen a René Wellek – Austin Warren szerzőpáros elgondolásai adják, melyeket a politikatudomány területére adaptálva felvázolom az irodalmi alkotásokban rejlő politikai mozzanatok tisztán politikaelméleti perspektívájú értelmezési módját. Ezután következnek az értekezés gerincét adó esettanulmányok, melyek középpontjában három, a tág értelemben vett politikai rendhez kötődő jelenséget veszek górcső alá egy-egy magyar szépirodalmi mű segítségével. Az elsőben az ideologikus észjárás problémáját vizsgálom a Budapesten született író, Arthur Koestler Sötétség délben című regényén keresztül. A másodikban Márai Sándor Ítélet Canudosban című szövegét elemezve arra keresem a választ, hogy a jólét, a béke és a kulturális pezsgés korában milyen indokai lehetnek a társadalmi elégedetlenségnek. Egyszóval: mik az indokolatlan lázadás lehetséges indokai? A harmadik esettanulmányban a Krúdy-parafrázisként is olvasható Márai-regény, a Szindbád hazamegy című alkotást fókuszba állítva kívánom megérteni az eddig politikaelméleti perspektívából alig-alig vizsgált nosztalgikus attitűd legfőbb jellemzőit. A dolgozat záró részeként összegzem, hogy az irodalmi látásmód és a vele járó perspektívaváltás a politikum, az irodalmi mű szerkezete, a morál, a vallás, valamint a nyelv közti összefüggések felvillantásával miként képes gazdagítani a politikaelméleti szakirodalmat."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Politikaelmélet és szépirodalom határvidékén : Három esettanulmány"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tóth, Miklós Bálint"],"dc:date":["2021-11-12"],"dc:date.issued":["2021-11"],"dc:description.abstract":["Az értekezés egy, a főáramú politikatudományon kívül eső terület, a politika és irodalom aldiszciplínája jegyében született. A politológia ezen növekvő presztízsű, ám még mindig kevésbé ismert leágazása azon a premisszán alapul, hogy a modern tudományosság mellett háttérbe szorult és leértékelődött szépirodalmi gondolkodásmód nemegyszer hatásosabban és érzékletesebben képes hozzájárulni a politikai jelenségek megértéséhez, mint a természettudományokhoz mindinkább hasonulni szándékozó társadalomtudományok. A dolgozat a fenti elgondolást követve kíván rámutatni arra, hogy Szophoklész Antigonéjához vagy Orwell 1984-éhez hasonlóan a magyar irodalomban is találhatunk olyan alkotásokat, melyek sajátos látásmódjuknak köszönhetően jelentősen hozzá tudnak járulni a politikaelméleti tudásanyag bővítéséhez. Az első fejezetben kerül sor a szépirodalmi textusok politikaelméleti szempontú olvasásához kapcsolódó elméleti-módszertani kérdések tárgyalására. A gondolatmenet kiindulópontját az amerikai újkritika irodalomelméleti irányzatának meglátásai és különösen a René Wellek – Austin Warren szerzőpáros elgondolásai adják, melyeket a politikatudomány területére adaptálva felvázolom az irodalmi alkotásokban rejlő politikai mozzanatok tisztán politikaelméleti perspektívájú értelmezési módját. Ezután következnek az értekezés gerincét adó esettanulmányok, melyek középpontjában három, a tág értelemben vett politikai rendhez kötődő jelenséget veszek górcső alá egy-egy magyar szépirodalmi mű segítségével. Az elsőben az ideologikus észjárás problémáját vizsgálom a Budapesten született író, Arthur Koestler Sötétség délben című regényén keresztül. A másodikban Márai Sándor Ítélet Canudosban című szövegét elemezve arra keresem a választ, hogy a jólét, a béke és a kulturális pezsgés korában milyen indokai lehetnek a társadalmi elégedetlenségnek. Egyszóval: mik az indokolatlan lázadás lehetséges indokai? A harmadik esettanulmányban a Krúdy-parafrázisként is olvasható Márai-regény, a Szindbád hazamegy című alkotást fókuszba állítva kívánom megérteni az eddig politikaelméleti perspektívából alig-alig vizsgált nosztalgikus attitűd legfőbb jellemzőit. A dolgozat záró részeként összegzem, hogy az irodalmi látásmód és a vele járó perspektívaváltás a politikum, az irodalmi mű szerkezete, a morál, a vallás, valamint a nyelv közti összefüggések felvillantásával miként képes gazdagítani a politikaelméleti szakirodalmat."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/1/Toth_Miklos_Balint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/2/Toth_Miklos_Balint_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/3/Toth_Miklos_Balint_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1181/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["Politikaelmélet és szépirodalom határvidékén : Három esettanulmány"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}