{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1180"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1180","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata = Network Analysis Of Global Value Chains","abstract":"Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között.","abstract_html":"Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között.","abstract_has_math":false,"creators":["Vakhal, Péter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-03","date_published":"2022-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Matematika. Ökonometria","Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Vakhal, Péter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-03-24"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Matematika. Ökonometria","Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/1/Vakhal_Peter_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/19/Vakhal_Peter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/2/Vakhal_Peter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/3/Vakhal_Peter_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata = Network Analysis Of Global Value Chains"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Vakhal, Péter"],"dc:date":["2022-03-24"],"dc:date.issued":["2022-03"],"dc:description.abstract":["Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/1/Vakhal_Peter_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/19/Vakhal_Peter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/2/Vakhal_Peter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/3/Vakhal_Peter_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1180/"],"dc:subject":["Matematika. Ökonometria","Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata = Network Analysis Of Global Value Chains"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}