{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1177"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1177","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében","abstract":"A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki.","abstract_html":"A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki.","abstract_has_math":false,"creators":["Bogáromi, Eszter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-05","date_published":"2022-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Marketing","Média és kommunikáció"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bogáromi, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-05-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Marketing","Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/1/Bogaromi_Eszter_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/19/Bogaromi_Eszter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/2/Bogaromi_Eszter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/3/Bogaromi_Eszter_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bogáromi, Eszter"],"dc:date":["2022-05-02"],"dc:date.issued":["2022-05"],"dc:description.abstract":["A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/1/Bogaromi_Eszter_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/19/Bogaromi_Eszter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/2/Bogaromi_Eszter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/3/Bogaromi_Eszter_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1177/"],"dc:subject":["Marketing","Média és kommunikáció"],"dc:title":["A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}