{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1164"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1164","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Fejezetek a külföldi közvetlentőke-befektetés témaköréből : Gazdasági hatások és ciklikus viselkedés empirikus elemzése","abstract":"Az értekezés-tervezet a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) empirikus irodalmának két fő irányához kíván hozzájárulni magyar adatokat felhasználva. Magyarország az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlások folyamatába, és a külföldi közvetlentőke egy fontos célpontjává vált. Dolgozatom első fejezetében historikus adatok felhasználásával mutatom be a határokon átívelő tőkemozgás trendjeit elsőként világszinten, majd Magyarországra koncentrálva. A Visegrádi Négyek másik három országának kontextusába helyezve rámutatok a külföldi vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepére. A dolgozatom következő három fejezetében empirikus elemzések kerülnek bemutatásra: a második és harmadik fejezet magyar adatok használatával vizsgálja az FDI gazdasági hatásait, elsőként makro-, majd pedig mikroszintű adatokon, a negyedik fejezetben pedig az FDI ciklikus viselkedésével foglalkozom. A második fejezetben magyar makroszintű adatokat felhasználva az ún. autoregresszív osztott késleltetésű modell segítségével elemzem a Magyarországra áramló FDI és a magyar reál GDP növekedési üteme közötti hosszú távú kapcsolatot. Az alkalmazott modell teszteli az irodalom sztenderd hipotézisét, eredményeim alapján az FDI és a GDP növekedési rátája között hosszú távú kapcsolat, kointegráció van. Az átlagos hatás mögötti heterogenitást tesztelendő a beáramló FDI idősort két komponensre bontom: (i) azon közvetlentőke idősorra, amely Magyarországnál nagyobb termelékenységű országokból érkezik, és (ii) azon közvetlentőke idősorra, amely hazánknál kevésbé termelékeny államokból áramlik be. Az eredmények alapján a magas termelékenységű országokból érkező FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szignifikánsan nagyobb, mint az alacsonyabb termelékenységű államokból érkezőé. A tervezet második fejezetének logikáját követve a harmadik fejezetben is az említett két hipotézist vizsgálom, azonban a makroszintű adatokkal ellentétben vállalati adatokon. Fix hatásos regressziós modellek Difference-in-Differences környezetben történő alkalmazásával, és becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítási eljárással kiegészítve rámutatok, hogy a többségi külföldi felvásárlás jótékony hatással bír a felvásárolt vállalat munkatermelékenységére. Az átlagos hatás mögött jelen esetben is heterogenitás figyelhető meg: a magas jövedelmű (azaz, fejlett) országokból érkező felvásárló nagyobb pozitív hatást tud gyakorolni a felvásárolt vállalat termelékenységére, mint az alacsony jövedelmű küldő országból érkező felvásárló. A párosítási eljárás rámutat, hogy érvényesül némi szelekciós torzítás, ám a fő üzenetek a párosított mintán is megmaradnak. Végül, a tervezet utolsó fejezetében egy másik, az FDI áramlások motivációit vizsgáló kutatási irányhoz járulok hozzá. Magyar, bilaterális, makroszintű adatokat felhasználva vizsgálom a Magyarországra áramló FDI ciklikus viselkedését, alapvető ökonometriai eszközökkel. A nullhipotézis felállításában, miszerint az FDI prociklikusan viselkedik, az RBC irodalom sztenderd eredménye adta a motivációt: a beruházást prociklikus változóként szokás azonosítani. Így, az FDI mint speciális beruházás prociklikussága várható, ám az eredmények cáfolják a hipotézist: a Magyarországra áramló külföldi közvetlentőke mind outward, mint inward szempontból aciklikus, azaz nem függ sem a küldő ország, sem Magyarország üzleti ciklusaitól.","abstract_html":"Az értekezés-tervezet a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) empirikus irodalmának két fő irányához kíván hozzájárulni magyar adatokat felhasználva. Magyarország az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlások folyamatába, és a külföldi közvetlentőke egy fontos célpontjává vált. Dolgozatom első fejezetében historikus adatok felhasználásával mutatom be a határokon átívelő tőkemozgás trendjeit elsőként világszinten, majd Magyarországra koncentrálva. A Visegrádi Négyek másik három országának kontextusába helyezve rámutatok a külföldi vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepére. A dolgozatom következő három fejezetében empirikus elemzések kerülnek bemutatásra: a második és harmadik fejezet magyar adatok használatával vizsgálja az FDI gazdasági hatásait, elsőként makro-, majd pedig mikroszintű adatokon, a negyedik fejezetben pedig az FDI ciklikus viselkedésével foglalkozom. A második fejezetben magyar makroszintű adatokat felhasználva az ún. autoregresszív osztott késleltetésű modell segítségével elemzem a Magyarországra áramló FDI és a magyar reál GDP növekedési üteme közötti hosszú távú kapcsolatot. Az alkalmazott modell teszteli az irodalom sztenderd hipotézisét, eredményeim alapján az FDI és a GDP növekedési rátája között hosszú távú kapcsolat, kointegráció van. Az átlagos hatás mögötti heterogenitást tesztelendő a beáramló FDI idősort két komponensre bontom: (i) azon közvetlentőke idősorra, amely Magyarországnál nagyobb termelékenységű országokból érkezik, és (ii) azon közvetlentőke idősorra, amely hazánknál kevésbé termelékeny államokból áramlik be. Az eredmények alapján a magas termelékenységű országokból érkező FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szignifikánsan nagyobb, mint az alacsonyabb termelékenységű államokból érkezőé. A tervezet második fejezetének logikáját követve a harmadik fejezetben is az említett két hipotézist vizsgálom, azonban a makroszintű adatokkal ellentétben vállalati adatokon. Fix hatásos regressziós modellek Difference-in-Differences környezetben történő alkalmazásával, és becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítási eljárással kiegészítve rámutatok, hogy a többségi külföldi felvásárlás jótékony hatással bír a felvásárolt vállalat munkatermelékenységére. Az átlagos hatás mögött jelen esetben is heterogenitás figyelhető meg: a magas jövedelmű (azaz, fejlett) országokból érkező felvásárló nagyobb pozitív hatást tud gyakorolni a felvásárolt vállalat termelékenységére, mint az alacsony jövedelmű küldő országból érkező felvásárló. A párosítási eljárás rámutat, hogy érvényesül némi szelekciós torzítás, ám a fő üzenetek a párosított mintán is megmaradnak. Végül, a tervezet utolsó fejezetében egy másik, az FDI áramlások motivációit vizsgáló kutatási irányhoz járulok hozzá. Magyar, bilaterális, makroszintű adatokat felhasználva vizsgálom a Magyarországra áramló FDI ciklikus viselkedését, alapvető ökonometriai eszközökkel. A nullhipotézis felállításában, miszerint az FDI prociklikusan viselkedik, az RBC irodalom sztenderd eredménye adta a motivációt: a beruházást prociklikus változóként szokás azonosítani. Így, az FDI mint speciális beruházás prociklikussága várható, ám az eredmények cáfolják a hipotézist: a Magyarországra áramló külföldi közvetlentőke mind outward, mint inward szempontból aciklikus, azaz nem függ sem a küldő ország, sem Magyarország üzleti ciklusaitól.","abstract_has_math":false,"creators":["Tőkés, László János"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-03","date_published":"2022-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tőkés, László János"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-03-07"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022014"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/1/Tokes_Laszlo_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/2/Tokes_Laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/3/Tokes_Laszlo_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés-tervezet a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) empirikus irodalmának két fő irányához kíván hozzájárulni magyar adatokat felhasználva. Magyarország az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlások folyamatába, és a külföldi közvetlentőke egy fontos célpontjává vált. Dolgozatom első fejezetében historikus adatok felhasználásával mutatom be a határokon átívelő tőkemozgás trendjeit elsőként világszinten, majd Magyarországra koncentrálva. A Visegrádi Négyek másik három országának kontextusába helyezve rámutatok a külföldi vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepére. A dolgozatom következő három fejezetében empirikus elemzések kerülnek bemutatásra: a második és harmadik fejezet magyar adatok használatával vizsgálja az FDI gazdasági hatásait, elsőként makro-, majd pedig mikroszintű adatokon, a negyedik fejezetben pedig az FDI ciklikus viselkedésével foglalkozom. A második fejezetben magyar makroszintű adatokat felhasználva az ún. autoregresszív osztott késleltetésű modell segítségével elemzem a Magyarországra áramló FDI és a magyar reál GDP növekedési üteme közötti hosszú távú kapcsolatot. Az alkalmazott modell teszteli az irodalom sztenderd hipotézisét, eredményeim alapján az FDI és a GDP növekedési rátája között hosszú távú kapcsolat, kointegráció van. Az átlagos hatás mögötti heterogenitást tesztelendő a beáramló FDI idősort két komponensre bontom: (i) azon közvetlentőke idősorra, amely Magyarországnál nagyobb termelékenységű országokból érkezik, és (ii) azon közvetlentőke idősorra, amely hazánknál kevésbé termelékeny államokból áramlik be. Az eredmények alapján a magas termelékenységű országokból érkező FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szignifikánsan nagyobb, mint az alacsonyabb termelékenységű államokból érkezőé. A tervezet második fejezetének logikáját követve a harmadik fejezetben is az említett két hipotézist vizsgálom, azonban a makroszintű adatokkal ellentétben vállalati adatokon. Fix hatásos regressziós modellek Difference-in-Differences környezetben történő alkalmazásával, és becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítási eljárással kiegészítve rámutatok, hogy a többségi külföldi felvásárlás jótékony hatással bír a felvásárolt vállalat munkatermelékenységére. Az átlagos hatás mögött jelen esetben is heterogenitás figyelhető meg: a magas jövedelmű (azaz, fejlett) országokból érkező felvásárló nagyobb pozitív hatást tud gyakorolni a felvásárolt vállalat termelékenységére, mint az alacsony jövedelmű küldő országból érkező felvásárló. A párosítási eljárás rámutat, hogy érvényesül némi szelekciós torzítás, ám a fő üzenetek a párosított mintán is megmaradnak. Végül, a tervezet utolsó fejezetében egy másik, az FDI áramlások motivációit vizsgáló kutatási irányhoz járulok hozzá. Magyar, bilaterális, makroszintű adatokat felhasználva vizsgálom a Magyarországra áramló FDI ciklikus viselkedését, alapvető ökonometriai eszközökkel. A nullhipotézis felállításában, miszerint az FDI prociklikusan viselkedik, az RBC irodalom sztenderd eredménye adta a motivációt: a beruházást prociklikus változóként szokás azonosítani. Így, az FDI mint speciális beruházás prociklikussága várható, ám az eredmények cáfolják a hipotézist: a Magyarországra áramló külföldi közvetlentőke mind outward, mint inward szempontból aciklikus, azaz nem függ sem a küldő ország, sem Magyarország üzleti ciklusaitól."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Fejezetek a külföldi közvetlentőke-befektetés témaköréből : Gazdasági hatások és ciklikus viselkedés empirikus elemzése"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tőkés, László János"],"dc:date":["2022-03-07"],"dc:date.issued":["2022-03"],"dc:description.abstract":["Az értekezés-tervezet a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) empirikus irodalmának két fő irányához kíván hozzájárulni magyar adatokat felhasználva. Magyarország az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlások folyamatába, és a külföldi közvetlentőke egy fontos célpontjává vált. Dolgozatom első fejezetében historikus adatok felhasználásával mutatom be a határokon átívelő tőkemozgás trendjeit elsőként világszinten, majd Magyarországra koncentrálva. A Visegrádi Négyek másik három országának kontextusába helyezve rámutatok a külföldi vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepére. A dolgozatom következő három fejezetében empirikus elemzések kerülnek bemutatásra: a második és harmadik fejezet magyar adatok használatával vizsgálja az FDI gazdasági hatásait, elsőként makro-, majd pedig mikroszintű adatokon, a negyedik fejezetben pedig az FDI ciklikus viselkedésével foglalkozom. A második fejezetben magyar makroszintű adatokat felhasználva az ún. autoregresszív osztott késleltetésű modell segítségével elemzem a Magyarországra áramló FDI és a magyar reál GDP növekedési üteme közötti hosszú távú kapcsolatot. Az alkalmazott modell teszteli az irodalom sztenderd hipotézisét, eredményeim alapján az FDI és a GDP növekedési rátája között hosszú távú kapcsolat, kointegráció van. Az átlagos hatás mögötti heterogenitást tesztelendő a beáramló FDI idősort két komponensre bontom: (i) azon közvetlentőke idősorra, amely Magyarországnál nagyobb termelékenységű országokból érkezik, és (ii) azon közvetlentőke idősorra, amely hazánknál kevésbé termelékeny államokból áramlik be. Az eredmények alapján a magas termelékenységű országokból érkező FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szignifikánsan nagyobb, mint az alacsonyabb termelékenységű államokból érkezőé. A tervezet második fejezetének logikáját követve a harmadik fejezetben is az említett két hipotézist vizsgálom, azonban a makroszintű adatokkal ellentétben vállalati adatokon. Fix hatásos regressziós modellek Difference-in-Differences környezetben történő alkalmazásával, és becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítási eljárással kiegészítve rámutatok, hogy a többségi külföldi felvásárlás jótékony hatással bír a felvásárolt vállalat munkatermelékenységére. Az átlagos hatás mögött jelen esetben is heterogenitás figyelhető meg: a magas jövedelmű (azaz, fejlett) országokból érkező felvásárló nagyobb pozitív hatást tud gyakorolni a felvásárolt vállalat termelékenységére, mint az alacsony jövedelmű küldő országból érkező felvásárló. A párosítási eljárás rámutat, hogy érvényesül némi szelekciós torzítás, ám a fő üzenetek a párosított mintán is megmaradnak. Végül, a tervezet utolsó fejezetében egy másik, az FDI áramlások motivációit vizsgáló kutatási irányhoz járulok hozzá. Magyar, bilaterális, makroszintű adatokat felhasználva vizsgálom a Magyarországra áramló FDI ciklikus viselkedését, alapvető ökonometriai eszközökkel. A nullhipotézis felállításában, miszerint az FDI prociklikusan viselkedik, az RBC irodalom sztenderd eredménye adta a motivációt: a beruházást prociklikus változóként szokás azonosítani. Így, az FDI mint speciális beruházás prociklikussága várható, ám az eredmények cáfolják a hipotézist: a Magyarországra áramló külföldi közvetlentőke mind outward, mint inward szempontból aciklikus, azaz nem függ sem a küldő ország, sem Magyarország üzleti ciklusaitól."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/1/Tokes_Laszlo_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/2/Tokes_Laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/3/Tokes_Laszlo_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1164/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022014"],"dc:subject":["Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["Fejezetek a külföldi közvetlentőke-befektetés témaköréből : Gazdasági hatások és ciklikus viselkedés empirikus elemzése"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}