{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1162"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1162","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A környezetileg fenntartható stratégiai menedzsment jövőkutatási alapozása","abstract":"Az értekezés a jövőkutatás, a környezetgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan egyes tématerületeit kapcsolja össze. Célja annak bizonyítása, hogy a jövőorientáltság az egyik legfontosabb kulcstényező ahhoz, hogy a vállalati menedzsment és a köztervezés stratégiai folyamatai környezetileg fenntarthatóbb döntésekhez és működéshez vezessenek. A jövőorientált hozzáállás mind döntéshozói (menedzseri), mind érintetti (részvételi) oldalról szükséges a fenntartható fejlődés megvalósításához, gyakorlatba ültetéséhez. A fenntartható stratégiai menedzsment elméletének kialakításához bemutatom az egyes tudományágak azon elméleteit, amelyek összekapcsolásával a szintetizált elmélet előáll. Ezek a stratégiai menedzsment oldaláról az erőforrás alapú és az érintettelmélet. Legfontosabb kiindulópontom, hogy a vállalatnak és a közszférának (a köztervezés során) a környezetet mint érintettet kell kezelnie. A jövőkutatás oldaláról az integrált jövőkutatási paradigmát és a jövőorientáltság fogalmát és kutatási módszereit, eredményeit emelem ki. A fenntartható fejlődés ismeretanyagából pedig hangsúlyosan elemzem a megújuló erőforrások fontosságát, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a zöld gazdaság megteremtéséhez. Az egyes tudományágak elméleteit egy új elméletben szintetizálom, amelynek fő mondanivalója a következő: ha a vállalati és köztervezési döntéshozók a környezetet az érintettjüknek tekintik, valamint a környezetet is érintő stratégiai kérdésekben bevonják a szélesebb érintetti kört a döntés-előkészítési és döntéshozási folyamatba, akkor egy összehangolt, minden érintetti csoport számára elfogadható vagy kívánatos, és környezetileg fenntartható jövőalkotási folyamat valósulhat meg. Ennek fontos feltétele a döntéshozók és az érintettek jövőorientáltsága. A szintetizált elmélet vizsgálatához egy új, integrált módszertani folyamatrendszert dolgoztam ki és alkalmaztam, melynek gyakorlati aspektusait esettanulmányként egy általam jól ismert és kutatott mintaterületre, Székesfehérvárra koncentráltam. A módszerek egy része a szakirodalomban megalapozott eszközök használatán alapult (statisztikai trendelemzés, tervdokumentumok kritikai elemzése, jövőfürkészés és mélyinterjús kutatás), részben viszont egy általam kifejlesztett módszer segített az elemzésben. Ez a módszer a forgatókönyves kérdőív, amelynek lényege, hogy a szélesebb, nem szakértői kör olyan módon alkot véleményt egy konkrét témakörben (az energiagazdálkodásban), hogy közben a kitöltők jövőorientáltsága moderáló változóként befolyásolja, hogy milyen jövőváltozat (forgatókönyv) felé navigálódnak. A különböző, részben felülről lefelé (top-down), részben alulról felfelé (bottom-up) kibontakozó módszerek legfontosabb eredményei a következők: - a jövőorientáltság és az érintettek bevonása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a konszenzusos (zöld) jövő megvalósításában; - a szakértők jövőorientáltabbak, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, míg a (székesfehérvári) vállalati érintettek közvetlen problémákra (kiemelten a szakképzett munkaerő hiányára) fókuszálnak; - a szélesebb érintetti kör nyitott és támogató a megújuló erőforrásokkal és az energiafüggetlenséggel kapcsolatban, és ez a pozitív attitűd hosszabb időtávon erősebb; - a jövőorientáltság erősítése pozitívan hatna a szektorok közötti együttműködésre, a megújuló erőforrások előtérbe helyezésére, a konszenzusos jövő körvonalazására, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítására.","abstract_html":"Az értekezés a jövőkutatás, a környezetgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan egyes tématerületeit kapcsolja össze. Célja annak bizonyítása, hogy a jövőorientáltság az egyik legfontosabb kulcstényező ahhoz, hogy a vállalati menedzsment és a köztervezés stratégiai folyamatai környezetileg fenntarthatóbb döntésekhez és működéshez vezessenek. A jövőorientált hozzáállás mind döntéshozói (menedzseri), mind érintetti (részvételi) oldalról szükséges a fenntartható fejlődés megvalósításához, gyakorlatba ültetéséhez. A fenntartható stratégiai menedzsment elméletének kialakításához bemutatom az egyes tudományágak azon elméleteit, amelyek összekapcsolásával a szintetizált elmélet előáll. Ezek a stratégiai menedzsment oldaláról az erőforrás alapú és az érintettelmélet. Legfontosabb kiindulópontom, hogy a vállalatnak és a közszférának (a köztervezés során) a környezetet mint érintettet kell kezelnie. A jövőkutatás oldaláról az integrált jövőkutatási paradigmát és a jövőorientáltság fogalmát és kutatási módszereit, eredményeit emelem ki. A fenntartható fejlődés ismeretanyagából pedig hangsúlyosan elemzem a megújuló erőforrások fontosságát, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a zöld gazdaság megteremtéséhez. Az egyes tudományágak elméleteit egy új elméletben szintetizálom, amelynek fő mondanivalója a következő: ha a vállalati és köztervezési döntéshozók a környezetet az érintettjüknek tekintik, valamint a környezetet is érintő stratégiai kérdésekben bevonják a szélesebb érintetti kört a döntés-előkészítési és döntéshozási folyamatba, akkor egy összehangolt, minden érintetti csoport számára elfogadható vagy kívánatos, és környezetileg fenntartható jövőalkotási folyamat valósulhat meg. Ennek fontos feltétele a döntéshozók és az érintettek jövőorientáltsága. A szintetizált elmélet vizsgálatához egy új, integrált módszertani folyamatrendszert dolgoztam ki és alkalmaztam, melynek gyakorlati aspektusait esettanulmányként egy általam jól ismert és kutatott mintaterületre, Székesfehérvárra koncentráltam. A módszerek egy része a szakirodalomban megalapozott eszközök használatán alapult (statisztikai trendelemzés, tervdokumentumok kritikai elemzése, jövőfürkészés és mélyinterjús kutatás), részben viszont egy általam kifejlesztett módszer segített az elemzésben. Ez a módszer a forgatókönyves kérdőív, amelynek lényege, hogy a szélesebb, nem szakértői kör olyan módon alkot véleményt egy konkrét témakörben (az energiagazdálkodásban), hogy közben a kitöltők jövőorientáltsága moderáló változóként befolyásolja, hogy milyen jövőváltozat (forgatókönyv) felé navigálódnak. A különböző, részben felülről lefelé (top-down), részben alulról felfelé (bottom-up) kibontakozó módszerek legfontosabb eredményei a következők: - a jövőorientáltság és az érintettek bevonása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a konszenzusos (zöld) jövő megvalósításában; - a szakértők jövőorientáltabbak, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, míg a (székesfehérvári) vállalati érintettek közvetlen problémákra (kiemelten a szakképzett munkaerő hiányára) fókuszálnak; - a szélesebb érintetti kör nyitott és támogató a megújuló erőforrásokkal és az energiafüggetlenséggel kapcsolatban, és ez a pozitív attitűd hosszabb időtávon erősebb; - a jövőorientáltság erősítése pozitívan hatna a szektorok közötti együttműködésre, a megújuló erőforrások előtérbe helyezésére, a konszenzusos jövő körvonalazására, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítására.","abstract_has_math":false,"creators":["Márton, András"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-01","date_published":"2022-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Környezet-gazdaságtan","Energia gazdaság"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Márton, András"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-01-24"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Környezet-gazdaságtan","Energia gazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/1/Marton_Andras_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/4/Marton_Andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/7/Marton_Andras_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés a jövőkutatás, a környezetgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan egyes tématerületeit kapcsolja össze. Célja annak bizonyítása, hogy a jövőorientáltság az egyik legfontosabb kulcstényező ahhoz, hogy a vállalati menedzsment és a köztervezés stratégiai folyamatai környezetileg fenntarthatóbb döntésekhez és működéshez vezessenek. A jövőorientált hozzáállás mind döntéshozói (menedzseri), mind érintetti (részvételi) oldalról szükséges a fenntartható fejlődés megvalósításához, gyakorlatba ültetéséhez. A fenntartható stratégiai menedzsment elméletének kialakításához bemutatom az egyes tudományágak azon elméleteit, amelyek összekapcsolásával a szintetizált elmélet előáll. Ezek a stratégiai menedzsment oldaláról az erőforrás alapú és az érintettelmélet. Legfontosabb kiindulópontom, hogy a vállalatnak és a közszférának (a köztervezés során) a környezetet mint érintettet kell kezelnie. A jövőkutatás oldaláról az integrált jövőkutatási paradigmát és a jövőorientáltság fogalmát és kutatási módszereit, eredményeit emelem ki. A fenntartható fejlődés ismeretanyagából pedig hangsúlyosan elemzem a megújuló erőforrások fontosságát, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a zöld gazdaság megteremtéséhez. Az egyes tudományágak elméleteit egy új elméletben szintetizálom, amelynek fő mondanivalója a következő: ha a vállalati és köztervezési döntéshozók a környezetet az érintettjüknek tekintik, valamint a környezetet is érintő stratégiai kérdésekben bevonják a szélesebb érintetti kört a döntés-előkészítési és döntéshozási folyamatba, akkor egy összehangolt, minden érintetti csoport számára elfogadható vagy kívánatos, és környezetileg fenntartható jövőalkotási folyamat valósulhat meg. Ennek fontos feltétele a döntéshozók és az érintettek jövőorientáltsága. A szintetizált elmélet vizsgálatához egy új, integrált módszertani folyamatrendszert dolgoztam ki és alkalmaztam, melynek gyakorlati aspektusait esettanulmányként egy általam jól ismert és kutatott mintaterületre, Székesfehérvárra koncentráltam. A módszerek egy része a szakirodalomban megalapozott eszközök használatán alapult (statisztikai trendelemzés, tervdokumentumok kritikai elemzése, jövőfürkészés és mélyinterjús kutatás), részben viszont egy általam kifejlesztett módszer segített az elemzésben. Ez a módszer a forgatókönyves kérdőív, amelynek lényege, hogy a szélesebb, nem szakértői kör olyan módon alkot véleményt egy konkrét témakörben (az energiagazdálkodásban), hogy közben a kitöltők jövőorientáltsága moderáló változóként befolyásolja, hogy milyen jövőváltozat (forgatókönyv) felé navigálódnak. A különböző, részben felülről lefelé (top-down), részben alulról felfelé (bottom-up) kibontakozó módszerek legfontosabb eredményei a következők: - a jövőorientáltság és az érintettek bevonása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a konszenzusos (zöld) jövő megvalósításában; - a szakértők jövőorientáltabbak, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, míg a (székesfehérvári) vállalati érintettek közvetlen problémákra (kiemelten a szakképzett munkaerő hiányára) fókuszálnak; - a szélesebb érintetti kör nyitott és támogató a megújuló erőforrásokkal és az energiafüggetlenséggel kapcsolatban, és ez a pozitív attitűd hosszabb időtávon erősebb; - a jövőorientáltság erősítése pozitívan hatna a szektorok közötti együttműködésre, a megújuló erőforrások előtérbe helyezésére, a konszenzusos jövő körvonalazására, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítására."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A környezetileg fenntartható stratégiai menedzsment jövőkutatási alapozása"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Márton, András"],"dc:date":["2022-01-24"],"dc:date.issued":["2022-01"],"dc:description.abstract":["Az értekezés a jövőkutatás, a környezetgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan egyes tématerületeit kapcsolja össze. Célja annak bizonyítása, hogy a jövőorientáltság az egyik legfontosabb kulcstényező ahhoz, hogy a vállalati menedzsment és a köztervezés stratégiai folyamatai környezetileg fenntarthatóbb döntésekhez és működéshez vezessenek. A jövőorientált hozzáállás mind döntéshozói (menedzseri), mind érintetti (részvételi) oldalról szükséges a fenntartható fejlődés megvalósításához, gyakorlatba ültetéséhez. A fenntartható stratégiai menedzsment elméletének kialakításához bemutatom az egyes tudományágak azon elméleteit, amelyek összekapcsolásával a szintetizált elmélet előáll. Ezek a stratégiai menedzsment oldaláról az erőforrás alapú és az érintettelmélet. Legfontosabb kiindulópontom, hogy a vállalatnak és a közszférának (a köztervezés során) a környezetet mint érintettet kell kezelnie. A jövőkutatás oldaláról az integrált jövőkutatási paradigmát és a jövőorientáltság fogalmát és kutatási módszereit, eredményeit emelem ki. A fenntartható fejlődés ismeretanyagából pedig hangsúlyosan elemzem a megújuló erőforrások fontosságát, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a zöld gazdaság megteremtéséhez. Az egyes tudományágak elméleteit egy új elméletben szintetizálom, amelynek fő mondanivalója a következő: ha a vállalati és köztervezési döntéshozók a környezetet az érintettjüknek tekintik, valamint a környezetet is érintő stratégiai kérdésekben bevonják a szélesebb érintetti kört a döntés-előkészítési és döntéshozási folyamatba, akkor egy összehangolt, minden érintetti csoport számára elfogadható vagy kívánatos, és környezetileg fenntartható jövőalkotási folyamat valósulhat meg. Ennek fontos feltétele a döntéshozók és az érintettek jövőorientáltsága. A szintetizált elmélet vizsgálatához egy új, integrált módszertani folyamatrendszert dolgoztam ki és alkalmaztam, melynek gyakorlati aspektusait esettanulmányként egy általam jól ismert és kutatott mintaterületre, Székesfehérvárra koncentráltam. A módszerek egy része a szakirodalomban megalapozott eszközök használatán alapult (statisztikai trendelemzés, tervdokumentumok kritikai elemzése, jövőfürkészés és mélyinterjús kutatás), részben viszont egy általam kifejlesztett módszer segített az elemzésben. Ez a módszer a forgatókönyves kérdőív, amelynek lényege, hogy a szélesebb, nem szakértői kör olyan módon alkot véleményt egy konkrét témakörben (az energiagazdálkodásban), hogy közben a kitöltők jövőorientáltsága moderáló változóként befolyásolja, hogy milyen jövőváltozat (forgatókönyv) felé navigálódnak. A különböző, részben felülről lefelé (top-down), részben alulról felfelé (bottom-up) kibontakozó módszerek legfontosabb eredményei a következők: - a jövőorientáltság és az érintettek bevonása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a konszenzusos (zöld) jövő megvalósításában; - a szakértők jövőorientáltabbak, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, míg a (székesfehérvári) vállalati érintettek közvetlen problémákra (kiemelten a szakképzett munkaerő hiányára) fókuszálnak; - a szélesebb érintetti kör nyitott és támogató a megújuló erőforrásokkal és az energiafüggetlenséggel kapcsolatban, és ez a pozitív attitűd hosszabb időtávon erősebb; - a jövőorientáltság erősítése pozitívan hatna a szektorok közötti együttműködésre, a megújuló erőforrások előtérbe helyezésére, a konszenzusos jövő körvonalazására, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítására."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/1/Marton_Andras_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/4/Marton_Andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/7/Marton_Andras_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1162/"],"dc:subject":["Környezet-gazdaságtan","Energia gazdaság"],"dc:title":["A környezetileg fenntartható stratégiai menedzsment jövőkutatási alapozása"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}