{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1159"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1159","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective","abstract":"A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában).","abstract_html":"A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában).","abstract_has_math":false,"creators":["Bocskor, Ákos"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-10","date_published":"2021-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bocskor, Ákos"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-10-18"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/1/Bocskor_Akos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/6/Bocskor_Akos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/3/Bocskor_Akos_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában)."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bocskor, Ákos"],"dc:date":["2021-10-18"],"dc:date.issued":["2021-10"],"dc:description.abstract":["A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában)."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/1/Bocskor_Akos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/6/Bocskor_Akos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/3/Bocskor_Akos_ten.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1159/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}