{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1152"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1152","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hivatásos sport a társadalmi jóllét szolgálatában: A fenntartható (slow) sport koncepciója = Elite sport for social wellbeing: The concept of sustainable (slow) sport","abstract":"A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az együttműködés, boldogság és sportszerűség; (3) egy egészséges média-sport kapcsolat kialakításával eléri a dekommodifikációt (nem-áruformát), amely eredőjeként a pénzt nem célként, hanem eszközként kezeli, a sportolókat pedig emberként semmint tárgyként; és végül, ezeknek megfelelően, (4) újrafogalmazza a teljesítményt, mely tiszteletet parancsol, támogatva a jövő-fókuszt, a közösségépítést és a dekommodifikációt (nem-áruformát). A kutatás egy másik, közvetett, de nem kevésbé fontos célja, hogy előirányozzon egy kívánatos, fenntartható gazdasági-társadalmi modellt, melyben a sport egy tágabb emberi környezet része.","abstract_html":"A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az együttműködés, boldogság és sportszerűség; (3) egy egészséges média-sport kapcsolat kialakításával eléri a dekommodifikációt (nem-áruformát), amely eredőjeként a pénzt nem célként, hanem eszközként kezeli, a sportolókat pedig emberként semmint tárgyként; és végül, ezeknek megfelelően, (4) újrafogalmazza a teljesítményt, mely tiszteletet parancsol, támogatva a jövő-fókuszt, a közösségépítést és a dekommodifikációt (nem-áruformát). A kutatás egy másik, közvetett, de nem kevésbé fontos célja, hogy előirányozzon egy kívánatos, fenntartható gazdasági-társadalmi modellt, melyben a sport egy tágabb emberi környezet része.","abstract_has_math":false,"creators":["Szathmári, Attila"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-02","date_published":"2022-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Kultúra. közművelődés, sport"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szathmári, Attila"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-02-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022010"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Kultúra. közművelődés, sport"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/1/szathmari_attila_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/2/szathmari_attila_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/13/szathmari_attila_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/19/szathmari_attila_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az együttműködés, boldogság és sportszerűség; (3) egy egészséges média-sport kapcsolat kialakításával eléri a dekommodifikációt (nem-áruformát), amely eredőjeként a pénzt nem célként, hanem eszközként kezeli, a sportolókat pedig emberként semmint tárgyként; és végül, ezeknek megfelelően, (4) újrafogalmazza a teljesítményt, mely tiszteletet parancsol, támogatva a jövő-fókuszt, a közösségépítést és a dekommodifikációt (nem-áruformát). A kutatás egy másik, közvetett, de nem kevésbé fontos célja, hogy előirányozzon egy kívánatos, fenntartható gazdasági-társadalmi modellt, melyben a sport egy tágabb emberi környezet része."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hivatásos sport a társadalmi jóllét szolgálatában: A fenntartható (slow) sport koncepciója = Elite sport for social wellbeing: The concept of sustainable (slow) sport"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szathmári, Attila"],"dc:date":["2022-02-22"],"dc:date.issued":["2022-02"],"dc:description.abstract":["A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az együttműködés, boldogság és sportszerűség; (3) egy egészséges média-sport kapcsolat kialakításával eléri a dekommodifikációt (nem-áruformát), amely eredőjeként a pénzt nem célként, hanem eszközként kezeli, a sportolókat pedig emberként semmint tárgyként; és végül, ezeknek megfelelően, (4) újrafogalmazza a teljesítményt, mely tiszteletet parancsol, támogatva a jövő-fókuszt, a közösségépítést és a dekommodifikációt (nem-áruformát). A kutatás egy másik, közvetett, de nem kevésbé fontos célja, hogy előirányozzon egy kívánatos, fenntartható gazdasági-társadalmi modellt, melyben a sport egy tágabb emberi környezet része."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/1/szathmari_attila_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/2/szathmari_attila_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/13/szathmari_attila_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/19/szathmari_attila_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1152/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022010"],"dc:subject":["Kultúra. közművelődés, sport"],"dc:title":["Hivatásos sport a társadalmi jóllét szolgálatában: A fenntartható (slow) sport koncepciója = Elite sport for social wellbeing: The concept of sustainable (slow) sport"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}