{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1147"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1147","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Change management models induced by disruptive energy technology development = Energetikai diszruptív technológiafejlesztés által indukált változásvezetési modellek","abstract":"Az innovációval összefüggő változásvezetés során a felsővezetőknek számos kihívással, főként stratégiai, strukturális, képesség-alapú és vezetői dilemmákkal kell megküzdeniük, de a diszruptív technológiák és az energiaszektor sajátos jellemzői (pl. külső intézményi és belső szervezeti rugalmatlanság) még tovább fokozzák ezt a komplexitást. Mivel az energiaszektorban a diszruptív technológiafejlesztés komoly akadályokba ütközhet még annak ellenére is, hogy az egyértelműen szükséges lenne a környezeti adaptációhoz, kutatásomban arra kerestem a választ akciókutatással és esettanulmányok készítésével, hogy milyen szervezeti változásokat indukál egy diszruptív energetikai technológiafejlesztés (a jövő energiaszektorát várhatóan meghatározó power-to-gas technológiafejlesztés), és milyen modellek szerint lehet ezeket a változásokat vezetni a technológia széles körű, kereskedelmi szintű alkalmazása érdekében. Doktori értekezésem új tudományos eredményei a következők: (1) A nemzetközi szakirodalomban is elsőként mutattam rá arra, hogy a vizsgált technológia napjainkban egy értékinnovációnak számít, azonban további komplementer technológiafejlesztések és szervezeti változások függvényében a jövő diszruptív technológiája lehet. Értekezésem továbbá explicitté teszi a diszruptivitás komplementer technológiák fejlődésétől és a szabályozói (intézményi) környezet változásától való függőségét. Ez túlmutat a szükséges (autonóm) szervezeti változások vezetésének szükségességén is, és rámutat a szervezetközi hálózatok és egy-egy innovációs ökoszisztéma vezetésének fontosságára. (2) Az energetikai diszruptív technológiafejlesztéshez kapcsolódó mikro-, mezo-, és makroszintű kihívások kezeléséhez a diád-szintű nyitott innováció már nem elegendő, hanem egy szervezetközi innovációs hálózat létrehozása szükséges, amely hatással van a külső környezet változására. A diád-szintű együttműködésről egy hálózatos együttműködésre történő továbblépéssel azoknak a digitális platformoknak is túl kell lépniük a klasszikus tudásmenedzsment funkcionalitáson, amelyek a technológiai know-how áramlást támogatják a szervezetek közt. (3) Értekezésemben bemutattam azt is, hogy a diszruptív technológiát fejlesztő szervezetekben a szervezeti változások és a nyitott innovációs folyamatok összekapcsolód(hat)nak. Ahhoz, hogy a szervezetközi hálózat a külső környezetre (további) hatást gyakoroljon és ez hálózati szinten hatékony is legyen, a különböző szerezetekben megvalósuló változások egymáshoz történő illeszkedése is szükséges. (4) Mindezt a változásvezetés kontextusában értelmezve rámutattam, hogy a változásvezetés domináns, „hagyományos” modelljei valójában az „egydimenziós” változásvezetésről szólnak, amely során a felsővezetők által végzett változásvezetés csak a saját szervezet kontextusát és lényeges jellemzőit veszi figyelembe, és csak a saját szervezet lényeges jellemzőinek megváltoztatására irányul („zárt szervezeti változás”). Azonban egy diszruptív technológiafejlesztés szervezetközi innovációs hálózatban történő hatékony megvalósításához „többdimenziós változásvezetés” szükséges, amely során az egyes szervezetek felsővezetése tekintettel van a többi szervezet adottságaira és esetleges szervezeti változásaira is az autonóm szervezeti változások vezetésekor. A többdimenziós változásvezetés – a nyitott innováció analógiájára – „nyitott szervezeti változással” jár, azaz közös fejlesztésekhez illeszkedő szervezeti jellemzők jönnek létre, végcélja pedig a diszruptív innováció, a jelentős hatás környezeti feltételrendszerre. A nyitott innováció és a változásvezetés nemzetközi szakirodalmi áttekintése alapján a „többdimenziós változásvezetés” és „nyitott szervezeti változás” koncepciók új perspektívát kínálnak e területek további kutatásában.","abstract_html":"Az innovációval összefüggő változásvezetés során a felsővezetőknek számos kihívással, főként stratégiai, strukturális, képesség-alapú és vezetői dilemmákkal kell megküzdeniük, de a diszruptív technológiák és az energiaszektor sajátos jellemzői (pl. külső intézményi és belső szervezeti rugalmatlanság) még tovább fokozzák ezt a komplexitást. Mivel az energiaszektorban a diszruptív technológiafejlesztés komoly akadályokba ütközhet még annak ellenére is, hogy az egyértelműen szükséges lenne a környezeti adaptációhoz, kutatásomban arra kerestem a választ akciókutatással és esettanulmányok készítésével, hogy milyen szervezeti változásokat indukál egy diszruptív energetikai technológiafejlesztés (a jövő energiaszektorát várhatóan meghatározó power-to-gas technológiafejlesztés), és milyen modellek szerint lehet ezeket a változásokat vezetni a technológia széles körű, kereskedelmi szintű alkalmazása érdekében. Doktori értekezésem új tudományos eredményei a következők: (1) A nemzetközi szakirodalomban is elsőként mutattam rá arra, hogy a vizsgált technológia napjainkban egy értékinnovációnak számít, azonban további komplementer technológiafejlesztések és szervezeti változások függvényében a jövő diszruptív technológiája lehet. Értekezésem továbbá explicitté teszi a diszruptivitás komplementer technológiák fejlődésétől és a szabályozói (intézményi) környezet változásától való függőségét. Ez túlmutat a szükséges (autonóm) szervezeti változások vezetésének szükségességén is, és rámutat a szervezetközi hálózatok és egy-egy innovációs ökoszisztéma vezetésének fontosságára. (2) Az energetikai diszruptív technológiafejlesztéshez kapcsolódó mikro-, mezo-, és makroszintű kihívások kezeléséhez a diád-szintű nyitott innováció már nem elegendő, hanem egy szervezetközi innovációs hálózat létrehozása szükséges, amely hatással van a külső környezet változására. A diád-szintű együttműködésről egy hálózatos együttműködésre történő továbblépéssel azoknak a digitális platformoknak is túl kell lépniük a klasszikus tudásmenedzsment funkcionalitáson, amelyek a technológiai know-how áramlást támogatják a szervezetek közt. (3) Értekezésemben bemutattam azt is, hogy a diszruptív technológiát fejlesztő szervezetekben a szervezeti változások és a nyitott innovációs folyamatok összekapcsolód(hat)nak. Ahhoz, hogy a szervezetközi hálózat a külső környezetre (további) hatást gyakoroljon és ez hálózati szinten hatékony is legyen, a különböző szerezetekben megvalósuló változások egymáshoz történő illeszkedése is szükséges. (4) Mindezt a változásvezetés kontextusában értelmezve rámutattam, hogy a változásvezetés domináns, „hagyományos” modelljei valójában az „egydimenziós” változásvezetésről szólnak, amely során a felsővezetők által végzett változásvezetés csak a saját szervezet kontextusát és lényeges jellemzőit veszi figyelembe, és csak a saját szervezet lényeges jellemzőinek megváltoztatására irányul („zárt szervezeti változás”). Azonban egy diszruptív technológiafejlesztés szervezetközi innovációs hálózatban történő hatékony megvalósításához „többdimenziós változásvezetés” szükséges, amely során az egyes szervezetek felsővezetése tekintettel van a többi szervezet adottságaira és esetleges szervezeti változásaira is az autonóm szervezeti változások vezetésekor. A többdimenziós változásvezetés – a nyitott innováció analógiájára – „nyitott szervezeti változással” jár, azaz közös fejlesztésekhez illeszkedő szervezeti jellemzők jönnek létre, végcélja pedig a diszruptív innováció, a jelentős hatás környezeti feltételrendszerre. A nyitott innováció és a változásvezetés nemzetközi szakirodalmi áttekintése alapján a „többdimenziós változásvezetés” és „nyitott szervezeti változás” koncepciók új perspektívát kínálnak e területek további kutatásában.","abstract_has_math":false,"creators":["Zavarkó, Máté"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-03","date_published":"2022-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Vállalati szervezet","Energia gazdaság"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Zavarkó, Máté"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-03-01"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022012"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vállalati szervezet","Energia gazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/37/zavarko_mate_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/43/zavarko_mate_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/3/zavarko_mate_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/4/zavarko_mate_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az innovációval összefüggő változásvezetés során a felsővezetőknek számos kihívással, főként stratégiai, strukturális, képesség-alapú és vezetői dilemmákkal kell megküzdeniük, de a diszruptív technológiák és az energiaszektor sajátos jellemzői (pl. külső intézményi és belső szervezeti rugalmatlanság) még tovább fokozzák ezt a komplexitást. Mivel az energiaszektorban a diszruptív technológiafejlesztés komoly akadályokba ütközhet még annak ellenére is, hogy az egyértelműen szükséges lenne a környezeti adaptációhoz, kutatásomban arra kerestem a választ akciókutatással és esettanulmányok készítésével, hogy milyen szervezeti változásokat indukál egy diszruptív energetikai technológiafejlesztés (a jövő energiaszektorát várhatóan meghatározó power-to-gas technológiafejlesztés), és milyen modellek szerint lehet ezeket a változásokat vezetni a technológia széles körű, kereskedelmi szintű alkalmazása érdekében. Doktori értekezésem új tudományos eredményei a következők: (1) A nemzetközi szakirodalomban is elsőként mutattam rá arra, hogy a vizsgált technológia napjainkban egy értékinnovációnak számít, azonban további komplementer technológiafejlesztések és szervezeti változások függvényében a jövő diszruptív technológiája lehet. Értekezésem továbbá explicitté teszi a diszruptivitás komplementer technológiák fejlődésétől és a szabályozói (intézményi) környezet változásától való függőségét. Ez túlmutat a szükséges (autonóm) szervezeti változások vezetésének szükségességén is, és rámutat a szervezetközi hálózatok és egy-egy innovációs ökoszisztéma vezetésének fontosságára. (2) Az energetikai diszruptív technológiafejlesztéshez kapcsolódó mikro-, mezo-, és makroszintű kihívások kezeléséhez a diád-szintű nyitott innováció már nem elegendő, hanem egy szervezetközi innovációs hálózat létrehozása szükséges, amely hatással van a külső környezet változására. A diád-szintű együttműködésről egy hálózatos együttműködésre történő továbblépéssel azoknak a digitális platformoknak is túl kell lépniük a klasszikus tudásmenedzsment funkcionalitáson, amelyek a technológiai know-how áramlást támogatják a szervezetek közt. (3) Értekezésemben bemutattam azt is, hogy a diszruptív technológiát fejlesztő szervezetekben a szervezeti változások és a nyitott innovációs folyamatok összekapcsolód(hat)nak. Ahhoz, hogy a szervezetközi hálózat a külső környezetre (további) hatást gyakoroljon és ez hálózati szinten hatékony is legyen, a különböző szerezetekben megvalósuló változások egymáshoz történő illeszkedése is szükséges. (4) Mindezt a változásvezetés kontextusában értelmezve rámutattam, hogy a változásvezetés domináns, „hagyományos” modelljei valójában az „egydimenziós” változásvezetésről szólnak, amely során a felsővezetők által végzett változásvezetés csak a saját szervezet kontextusát és lényeges jellemzőit veszi figyelembe, és csak a saját szervezet lényeges jellemzőinek megváltoztatására irányul („zárt szervezeti változás”). Azonban egy diszruptív technológiafejlesztés szervezetközi innovációs hálózatban történő hatékony megvalósításához „többdimenziós változásvezetés” szükséges, amely során az egyes szervezetek felsővezetése tekintettel van a többi szervezet adottságaira és esetleges szervezeti változásaira is az autonóm szervezeti változások vezetésekor. A többdimenziós változásvezetés – a nyitott innováció analógiájára – „nyitott szervezeti változással” jár, azaz közös fejlesztésekhez illeszkedő szervezeti jellemzők jönnek létre, végcélja pedig a diszruptív innováció, a jelentős hatás környezeti feltételrendszerre. A nyitott innováció és a változásvezetés nemzetközi szakirodalmi áttekintése alapján a „többdimenziós változásvezetés” és „nyitott szervezeti változás” koncepciók új perspektívát kínálnak e területek további kutatásában."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Change management models induced by disruptive energy technology development = Energetikai diszruptív technológiafejlesztés által indukált változásvezetési modellek"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Zavarkó, Máté"],"dc:date":["2022-03-01"],"dc:date.issued":["2022-03"],"dc:description.abstract":["Az innovációval összefüggő változásvezetés során a felsővezetőknek számos kihívással, főként stratégiai, strukturális, képesség-alapú és vezetői dilemmákkal kell megküzdeniük, de a diszruptív technológiák és az energiaszektor sajátos jellemzői (pl. külső intézményi és belső szervezeti rugalmatlanság) még tovább fokozzák ezt a komplexitást. Mivel az energiaszektorban a diszruptív technológiafejlesztés komoly akadályokba ütközhet még annak ellenére is, hogy az egyértelműen szükséges lenne a környezeti adaptációhoz, kutatásomban arra kerestem a választ akciókutatással és esettanulmányok készítésével, hogy milyen szervezeti változásokat indukál egy diszruptív energetikai technológiafejlesztés (a jövő energiaszektorát várhatóan meghatározó power-to-gas technológiafejlesztés), és milyen modellek szerint lehet ezeket a változásokat vezetni a technológia széles körű, kereskedelmi szintű alkalmazása érdekében. Doktori értekezésem új tudományos eredményei a következők: (1) A nemzetközi szakirodalomban is elsőként mutattam rá arra, hogy a vizsgált technológia napjainkban egy értékinnovációnak számít, azonban további komplementer technológiafejlesztések és szervezeti változások függvényében a jövő diszruptív technológiája lehet. Értekezésem továbbá explicitté teszi a diszruptivitás komplementer technológiák fejlődésétől és a szabályozói (intézményi) környezet változásától való függőségét. Ez túlmutat a szükséges (autonóm) szervezeti változások vezetésének szükségességén is, és rámutat a szervezetközi hálózatok és egy-egy innovációs ökoszisztéma vezetésének fontosságára. (2) Az energetikai diszruptív technológiafejlesztéshez kapcsolódó mikro-, mezo-, és makroszintű kihívások kezeléséhez a diád-szintű nyitott innováció már nem elegendő, hanem egy szervezetközi innovációs hálózat létrehozása szükséges, amely hatással van a külső környezet változására. A diád-szintű együttműködésről egy hálózatos együttműködésre történő továbblépéssel azoknak a digitális platformoknak is túl kell lépniük a klasszikus tudásmenedzsment funkcionalitáson, amelyek a technológiai know-how áramlást támogatják a szervezetek közt. (3) Értekezésemben bemutattam azt is, hogy a diszruptív technológiát fejlesztő szervezetekben a szervezeti változások és a nyitott innovációs folyamatok összekapcsolód(hat)nak. Ahhoz, hogy a szervezetközi hálózat a külső környezetre (további) hatást gyakoroljon és ez hálózati szinten hatékony is legyen, a különböző szerezetekben megvalósuló változások egymáshoz történő illeszkedése is szükséges. (4) Mindezt a változásvezetés kontextusában értelmezve rámutattam, hogy a változásvezetés domináns, „hagyományos” modelljei valójában az „egydimenziós” változásvezetésről szólnak, amely során a felsővezetők által végzett változásvezetés csak a saját szervezet kontextusát és lényeges jellemzőit veszi figyelembe, és csak a saját szervezet lényeges jellemzőinek megváltoztatására irányul („zárt szervezeti változás”). Azonban egy diszruptív technológiafejlesztés szervezetközi innovációs hálózatban történő hatékony megvalósításához „többdimenziós változásvezetés” szükséges, amely során az egyes szervezetek felsővezetése tekintettel van a többi szervezet adottságaira és esetleges szervezeti változásaira is az autonóm szervezeti változások vezetésekor. A többdimenziós változásvezetés – a nyitott innováció analógiájára – „nyitott szervezeti változással” jár, azaz közös fejlesztésekhez illeszkedő szervezeti jellemzők jönnek létre, végcélja pedig a diszruptív innováció, a jelentős hatás környezeti feltételrendszerre. A nyitott innováció és a változásvezetés nemzetközi szakirodalmi áttekintése alapján a „többdimenziós változásvezetés” és „nyitott szervezeti változás” koncepciók új perspektívát kínálnak e területek további kutatásában."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/37/zavarko_mate_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/43/zavarko_mate_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/3/zavarko_mate_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/4/zavarko_mate_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1147/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022012"],"dc:subject":["Vállalati szervezet","Energia gazdaság"],"dc:title":["Change management models induced by disruptive energy technology development = Energetikai diszruptív technológiafejlesztés által indukált változásvezetési modellek"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}