{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1144"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1144","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Becoming (In)Dependent : Trends and Determinants of Parental Support in Housing Access in Hungary","abstract":"A disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza. A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja. A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva: • • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége • csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban. • • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt. • • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét. • • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált.","abstract_html":"A disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza. A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja. A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva: • • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége • csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban. • • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt. • • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét. • • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált.","abstract_has_math":false,"creators":["Kováts, Bence"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-06","date_published":"2021-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kováts, Bence"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-06-16"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/1/kovats_bence_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/2/kovats_bence_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/3/kovats_bence_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza. A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja. A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva: • • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége • csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban. • • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt. • • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét. • • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Becoming (In)Dependent : Trends and Determinants of Parental Support in Housing Access in Hungary"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kováts, Bence"],"dc:date":["2021-06-16"],"dc:date.issued":["2021-06"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza. A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja. A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva: • • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége • csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban. • • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt. • • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét. • • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/1/kovats_bence_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/2/kovats_bence_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/3/kovats_bence_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1144/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Becoming (In)Dependent : Trends and Determinants of Parental Support in Housing Access in Hungary"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}