{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1140"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1140","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről","abstract":"A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: 335–339) vagyis a saját csoport pozitívabb jellemzőinek kidomborításával, a helyi szláv etnikum által szervezett kulturális programok alacsony minőségűnek minősítése a saját csoportjuk/csoportjának magabiztosságát növel(het)ik. (3) A nemzetiség és az állampolgárság két olyan kategória, amely bizonyos etnikumoknál megegyezik, míg másoknál eltérő. Korábbi kutatásokban nem konstatálták azokat az eseteket és egyéneket, akiknél a két fogalom: a nemzetiség és az állampolgárság valamilyen oknál fogva egybemosódott. Egy tisztán magyar közegben élő magyar anyanyelvű illető eddig nem szembesült a mindennapjaiban azzal, hogy az állampolgárság nem egyezik a nemzetiségével. Az etnikai kategóriatagság ilyen formában még összetettebb eseteket is generálhat, ahol nem egyértelmű/egybemosódott a nemzetiség fogalom az állampolgársággal. (4) Ukrajna a háborús helyzete miatt fókuszba került Európában, központi figyelmet kapott minden tekintetben. A háborús helyzet, illetve a politikai hatalmi struktúra változásai következtében új társadalmi, politikai és gazdasági rendszer kezd kibontakozni, amelyet rendszerváltozásként is felfoghatunk. A városban élő magyarok a Kárpátalján általánosan érvényes békés együttélésre nagyon büszkék, éppen ezért nem tudják megérteni bármilyen formában a háború kitörésének valódi okát, az ukrán–orosz konfliktust. Az új ukrán helyzetben egyre több alkalommal használják a szeparatizmus kifejezést – korábban ekkora hangsúlyt nem kapott ez a fogalom. A majdani eseményeket, illetve a keleten dúló háború kitörését követően a szeparatizmus az ellenség felcímkézéséhez használt kifejezés, valamint minden más megcímkézésére is alkalmazzák, amely az egységes Ukrajnát, a nemzeti ideológiákban megfogalmazott célokat veszélyezteti. Ez a fogalom akkor vált életszerűvé és komoly veszéllyé, amikor egyre több esemény épült a magyar etnikum ellenséggé alakítása köré.","abstract_html":"A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: 335–339) vagyis a saját csoport pozitívabb jellemzőinek kidomborításával, a helyi szláv etnikum által szervezett kulturális programok alacsony minőségűnek minősítése a saját csoportjuk/csoportjának magabiztosságát növel(het)ik. (3) A nemzetiség és az állampolgárság két olyan kategória, amely bizonyos etnikumoknál megegyezik, míg másoknál eltérő. Korábbi kutatásokban nem konstatálták azokat az eseteket és egyéneket, akiknél a két fogalom: a nemzetiség és az állampolgárság valamilyen oknál fogva egybemosódott. Egy tisztán magyar közegben élő magyar anyanyelvű illető eddig nem szembesült a mindennapjaiban azzal, hogy az állampolgárság nem egyezik a nemzetiségével. Az etnikai kategóriatagság ilyen formában még összetettebb eseteket is generálhat, ahol nem egyértelmű/egybemosódott a nemzetiség fogalom az állampolgársággal. (4) Ukrajna a háborús helyzete miatt fókuszba került Európában, központi figyelmet kapott minden tekintetben. A háborús helyzet, illetve a politikai hatalmi struktúra változásai következtében új társadalmi, politikai és gazdasági rendszer kezd kibontakozni, amelyet rendszerváltozásként is felfoghatunk. A városban élő magyarok a Kárpátalján általánosan érvényes békés együttélésre nagyon büszkék, éppen ezért nem tudják megérteni bármilyen formában a háború kitörésének valódi okát, az ukrán–orosz konfliktust. Az új ukrán helyzetben egyre több alkalommal használják a szeparatizmus kifejezést – korábban ekkora hangsúlyt nem kapott ez a fogalom. A majdani eseményeket, illetve a keleten dúló háború kitörését követően a szeparatizmus az ellenség felcímkézéséhez használt kifejezés, valamint minden más megcímkézésére is alkalmazzák, amely az egységes Ukrajnát, a nemzeti ideológiákban megfogalmazott célokat veszélyezteti. Ez a fogalom akkor vált életszerűvé és komoly veszéllyé, amikor egyre több esemény épült a magyar etnikum ellenséggé alakítása köré.","abstract_has_math":false,"creators":["Hires-László, Kornélia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-05","date_published":"2021-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hires-László, Kornélia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-05-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/1/Hires_laszlo_kornelia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/2/Hires_laszlo_kornelia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/3/Hires_laszlo_kornelia_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: 335–339) vagyis a saját csoport pozitívabb jellemzőinek kidomborításával, a helyi szláv etnikum által szervezett kulturális programok alacsony minőségűnek minősítése a saját csoportjuk/csoportjának magabiztosságát növel(het)ik. (3) A nemzetiség és az állampolgárság két olyan kategória, amely bizonyos etnikumoknál megegyezik, míg másoknál eltérő. Korábbi kutatásokban nem konstatálták azokat az eseteket és egyéneket, akiknél a két fogalom: a nemzetiség és az állampolgárság valamilyen oknál fogva egybemosódott. Egy tisztán magyar közegben élő magyar anyanyelvű illető eddig nem szembesült a mindennapjaiban azzal, hogy az állampolgárság nem egyezik a nemzetiségével. Az etnikai kategóriatagság ilyen formában még összetettebb eseteket is generálhat, ahol nem egyértelmű/egybemosódott a nemzetiség fogalom az állampolgársággal. (4) Ukrajna a háborús helyzete miatt fókuszba került Európában, központi figyelmet kapott minden tekintetben. A háborús helyzet, illetve a politikai hatalmi struktúra változásai következtében új társadalmi, politikai és gazdasági rendszer kezd kibontakozni, amelyet rendszerváltozásként is felfoghatunk. A városban élő magyarok a Kárpátalján általánosan érvényes békés együttélésre nagyon büszkék, éppen ezért nem tudják megérteni bármilyen formában a háború kitörésének valódi okát, az ukrán–orosz konfliktust. Az új ukrán helyzetben egyre több alkalommal használják a szeparatizmus kifejezést – korábban ekkora hangsúlyt nem kapott ez a fogalom. A majdani eseményeket, illetve a keleten dúló háború kitörését követően a szeparatizmus az ellenség felcímkézéséhez használt kifejezés, valamint minden más megcímkézésére is alkalmazzák, amely az egységes Ukrajnát, a nemzeti ideológiákban megfogalmazott célokat veszélyezteti. Ez a fogalom akkor vált életszerűvé és komoly veszéllyé, amikor egyre több esemény épült a magyar etnikum ellenséggé alakítása köré."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Hires-László, Kornélia"],"dc:date":["2021-05-25"],"dc:date.issued":["2021-05"],"dc:description.abstract":["A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: 335–339) vagyis a saját csoport pozitívabb jellemzőinek kidomborításával, a helyi szláv etnikum által szervezett kulturális programok alacsony minőségűnek minősítése a saját csoportjuk/csoportjának magabiztosságát növel(het)ik. (3) A nemzetiség és az állampolgárság két olyan kategória, amely bizonyos etnikumoknál megegyezik, míg másoknál eltérő. Korábbi kutatásokban nem konstatálták azokat az eseteket és egyéneket, akiknél a két fogalom: a nemzetiség és az állampolgárság valamilyen oknál fogva egybemosódott. Egy tisztán magyar közegben élő magyar anyanyelvű illető eddig nem szembesült a mindennapjaiban azzal, hogy az állampolgárság nem egyezik a nemzetiségével. Az etnikai kategóriatagság ilyen formában még összetettebb eseteket is generálhat, ahol nem egyértelmű/egybemosódott a nemzetiség fogalom az állampolgársággal. (4) Ukrajna a háborús helyzete miatt fókuszba került Európában, központi figyelmet kapott minden tekintetben. A háborús helyzet, illetve a politikai hatalmi struktúra változásai következtében új társadalmi, politikai és gazdasági rendszer kezd kibontakozni, amelyet rendszerváltozásként is felfoghatunk. A városban élő magyarok a Kárpátalján általánosan érvényes békés együttélésre nagyon büszkék, éppen ezért nem tudják megérteni bármilyen formában a háború kitörésének valódi okát, az ukrán–orosz konfliktust. Az új ukrán helyzetben egyre több alkalommal használják a szeparatizmus kifejezést – korábban ekkora hangsúlyt nem kapott ez a fogalom. A majdani eseményeket, illetve a keleten dúló háború kitörését követően a szeparatizmus az ellenség felcímkézéséhez használt kifejezés, valamint minden más megcímkézésére is alkalmazzák, amely az egységes Ukrajnát, a nemzeti ideológiákban megfogalmazott célokat veszélyezteti. Ez a fogalom akkor vált életszerűvé és komoly veszéllyé, amikor egyre több esemény épült a magyar etnikum ellenséggé alakítása köré."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/1/Hires_laszlo_kornelia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/2/Hires_laszlo_kornelia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/3/Hires_laszlo_kornelia_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1140/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}