{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1135"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1135","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Vizuális propaganda Magyarországon 1931-1944 A Magyar Világhíradó a rituális kommunikációelmélet kontextusában","abstract":"A disszertáció célja a magyar filmhíradózás történetének feldolgozása a két világháború közötti korai hangosfilmes időszakban, ezzel összefüggésben pedig a filmhíradó fogalmának átfogó vizsgálata és a filmhíradó médiumához kapcsolódó problémák, diskurzusok feltérképezése, különös tekintettel a filmhíradó és a nemzeti identitás alakulásának összefüggéseire. A hazai filmhíradózás története a magyar médiatörténet egyik hiányzó fejezete, noha ezek a filmek hosszú évtizedeken át nagyban befolyásolták a lakosság világról való tudását. A disszertáció a filmhíradózás 1931 és 1944 közötti hazai viszonyait tárja fel, az eredmények értelmezése pedig elsősorban a rituális kommunikációelmélet (Couldry [2003], Carey [2009], Császi [2002], Andok [2013], [2017]) keretében történik. A kutatás szoros összefüggésben van azzal a globális jelenséggel, mely a digitális kultúra terjedésével fordulatot idézett elő az audiovizuális archívumok anyagainak kezelésében. Az „archívumi fordulat” hatására az eltérő háttérrel és gyűjteményi bázissal rendelkező intézmények a 2000-es évektől egyre több digitalizált archív tartalmat tesznek hozzáférhetővé teljesen vagy bizonyos feltételekkel különböző online platformokon. A filmek a hozzáférhetőség révén bekerülnek a köztudatba, referenciapontokká, kulturális felületekké válnak, és ezzel együtt érezhetően növelik az érdeklődést témájuk és az őket létrehozó korszak iránt a laikus felhasználók körében is. A szerző célja, hogy feltárja a Filmhíradók Online platformon publikált Magyar Világhíradó sorozat történeti hátterét és kommunikációelméleti kontextusba helyezze ezeket a filmeket. A dolgozat újszerűségét biztosítja, hogy olyan témával foglalkozik, melyet magyar vonatkozásban eddig kevéssé kutattak, és amelyről speciális összefüggéseiben is csak kisszámú, elsősorban részelemzéseket tartalmazó publikáció született. A kutatás bemutatja, hogy (1) a filmhíradózás 1931 és 1945 között Magyarországon a rituális propaganda eszközeként működött, (2) milyen szerepet játszottak a korszakban a mozik mint a rituális kommunikáció színterei, valamint az 1938 és 1941 között publikált anyagok tartalomelemzésével feltárja, hogy (3) a terület-visszacsatolások filmhíradós reprezentációja miként vált a narratív nemzeti identitást rituálisan megújító folyamat fontos részévé. A disszertáció médiatörténeti alapkutatás, amelynek eredményeire építve számos területen indítható egy-egy résztémát kibontó vizsgálat a későbbiekben. A szöveg elsősorban a média- és kommunikációtudomány elméleteit használja, de kiemeli a filmhíradózás témájának interdiszciplináris jelentőségét.","abstract_html":"A disszertáció célja a magyar filmhíradózás történetének feldolgozása a két világháború közötti korai hangosfilmes időszakban, ezzel összefüggésben pedig a filmhíradó fogalmának átfogó vizsgálata és a filmhíradó médiumához kapcsolódó problémák, diskurzusok feltérképezése, különös tekintettel a filmhíradó és a nemzeti identitás alakulásának összefüggéseire. A hazai filmhíradózás története a magyar médiatörténet egyik hiányzó fejezete, noha ezek a filmek hosszú évtizedeken át nagyban befolyásolták a lakosság világról való tudását. A disszertáció a filmhíradózás 1931 és 1944 közötti hazai viszonyait tárja fel, az eredmények értelmezése pedig elsősorban a rituális kommunikációelmélet (Couldry [2003], Carey [2009], Császi [2002], Andok [2013], [2017]) keretében történik. A kutatás szoros összefüggésben van azzal a globális jelenséggel, mely a digitális kultúra terjedésével fordulatot idézett elő az audiovizuális archívumok anyagainak kezelésében. Az „archívumi fordulat” hatására az eltérő háttérrel és gyűjteményi bázissal rendelkező intézmények a 2000-es évektől egyre több digitalizált archív tartalmat tesznek hozzáférhetővé teljesen vagy bizonyos feltételekkel különböző online platformokon. A filmek a hozzáférhetőség révén bekerülnek a köztudatba, referenciapontokká, kulturális felületekké válnak, és ezzel együtt érezhetően növelik az érdeklődést témájuk és az őket létrehozó korszak iránt a laikus felhasználók körében is. A szerző célja, hogy feltárja a Filmhíradók Online platformon publikált Magyar Világhíradó sorozat történeti hátterét és kommunikációelméleti kontextusba helyezze ezeket a filmeket. A dolgozat újszerűségét biztosítja, hogy olyan témával foglalkozik, melyet magyar vonatkozásban eddig kevéssé kutattak, és amelyről speciális összefüggéseiben is csak kisszámú, elsősorban részelemzéseket tartalmazó publikáció született. A kutatás bemutatja, hogy (1) a filmhíradózás 1931 és 1945 között Magyarországon a rituális propaganda eszközeként működött, (2) milyen szerepet játszottak a korszakban a mozik mint a rituális kommunikáció színterei, valamint az 1938 és 1941 között publikált anyagok tartalomelemzésével feltárja, hogy (3) a terület-visszacsatolások filmhíradós reprezentációja miként vált a narratív nemzeti identitást rituálisan megújító folyamat fontos részévé. A disszertáció médiatörténeti alapkutatás, amelynek eredményeire építve számos területen indítható egy-egy résztémát kibontó vizsgálat a későbbiekben. A szöveg elsősorban a média- és kommunikációtudomány elméleteit használja, de kiemeli a filmhíradózás témájának interdiszciplináris jelentőségét.","abstract_has_math":false,"creators":["Barkóczi, Janka"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-05","date_published":"2021-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Média és kommunikáció"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Barkóczi, Janka"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-05-17"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/1/barkoczi_janka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/2/barkoczi_janka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/3/barkoczi_janka_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció célja a magyar filmhíradózás történetének feldolgozása a két világháború közötti korai hangosfilmes időszakban, ezzel összefüggésben pedig a filmhíradó fogalmának átfogó vizsgálata és a filmhíradó médiumához kapcsolódó problémák, diskurzusok feltérképezése, különös tekintettel a filmhíradó és a nemzeti identitás alakulásának összefüggéseire. A hazai filmhíradózás története a magyar médiatörténet egyik hiányzó fejezete, noha ezek a filmek hosszú évtizedeken át nagyban befolyásolták a lakosság világról való tudását. A disszertáció a filmhíradózás 1931 és 1944 közötti hazai viszonyait tárja fel, az eredmények értelmezése pedig elsősorban a rituális kommunikációelmélet (Couldry [2003], Carey [2009], Császi [2002], Andok [2013], [2017]) keretében történik. A kutatás szoros összefüggésben van azzal a globális jelenséggel, mely a digitális kultúra terjedésével fordulatot idézett elő az audiovizuális archívumok anyagainak kezelésében. Az „archívumi fordulat” hatására az eltérő háttérrel és gyűjteményi bázissal rendelkező intézmények a 2000-es évektől egyre több digitalizált archív tartalmat tesznek hozzáférhetővé teljesen vagy bizonyos feltételekkel különböző online platformokon. A filmek a hozzáférhetőség révén bekerülnek a köztudatba, referenciapontokká, kulturális felületekké válnak, és ezzel együtt érezhetően növelik az érdeklődést témájuk és az őket létrehozó korszak iránt a laikus felhasználók körében is. A szerző célja, hogy feltárja a Filmhíradók Online platformon publikált Magyar Világhíradó sorozat történeti hátterét és kommunikációelméleti kontextusba helyezze ezeket a filmeket. A dolgozat újszerűségét biztosítja, hogy olyan témával foglalkozik, melyet magyar vonatkozásban eddig kevéssé kutattak, és amelyről speciális összefüggéseiben is csak kisszámú, elsősorban részelemzéseket tartalmazó publikáció született. A kutatás bemutatja, hogy (1) a filmhíradózás 1931 és 1945 között Magyarországon a rituális propaganda eszközeként működött, (2) milyen szerepet játszottak a korszakban a mozik mint a rituális kommunikáció színterei, valamint az 1938 és 1941 között publikált anyagok tartalomelemzésével feltárja, hogy (3) a terület-visszacsatolások filmhíradós reprezentációja miként vált a narratív nemzeti identitást rituálisan megújító folyamat fontos részévé. A disszertáció médiatörténeti alapkutatás, amelynek eredményeire építve számos területen indítható egy-egy résztémát kibontó vizsgálat a későbbiekben. A szöveg elsősorban a média- és kommunikációtudomány elméleteit használja, de kiemeli a filmhíradózás témájának interdiszciplináris jelentőségét."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Vizuális propaganda Magyarországon 1931-1944 A Magyar Világhíradó a rituális kommunikációelmélet kontextusában"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Barkóczi, Janka"],"dc:date":["2021-05-17"],"dc:date.issued":["2021-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció célja a magyar filmhíradózás történetének feldolgozása a két világháború közötti korai hangosfilmes időszakban, ezzel összefüggésben pedig a filmhíradó fogalmának átfogó vizsgálata és a filmhíradó médiumához kapcsolódó problémák, diskurzusok feltérképezése, különös tekintettel a filmhíradó és a nemzeti identitás alakulásának összefüggéseire. A hazai filmhíradózás története a magyar médiatörténet egyik hiányzó fejezete, noha ezek a filmek hosszú évtizedeken át nagyban befolyásolták a lakosság világról való tudását. A disszertáció a filmhíradózás 1931 és 1944 közötti hazai viszonyait tárja fel, az eredmények értelmezése pedig elsősorban a rituális kommunikációelmélet (Couldry [2003], Carey [2009], Császi [2002], Andok [2013], [2017]) keretében történik. A kutatás szoros összefüggésben van azzal a globális jelenséggel, mely a digitális kultúra terjedésével fordulatot idézett elő az audiovizuális archívumok anyagainak kezelésében. Az „archívumi fordulat” hatására az eltérő háttérrel és gyűjteményi bázissal rendelkező intézmények a 2000-es évektől egyre több digitalizált archív tartalmat tesznek hozzáférhetővé teljesen vagy bizonyos feltételekkel különböző online platformokon. A filmek a hozzáférhetőség révén bekerülnek a köztudatba, referenciapontokká, kulturális felületekké válnak, és ezzel együtt érezhetően növelik az érdeklődést témájuk és az őket létrehozó korszak iránt a laikus felhasználók körében is. A szerző célja, hogy feltárja a Filmhíradók Online platformon publikált Magyar Világhíradó sorozat történeti hátterét és kommunikációelméleti kontextusba helyezze ezeket a filmeket. A dolgozat újszerűségét biztosítja, hogy olyan témával foglalkozik, melyet magyar vonatkozásban eddig kevéssé kutattak, és amelyről speciális összefüggéseiben is csak kisszámú, elsősorban részelemzéseket tartalmazó publikáció született. A kutatás bemutatja, hogy (1) a filmhíradózás 1931 és 1945 között Magyarországon a rituális propaganda eszközeként működött, (2) milyen szerepet játszottak a korszakban a mozik mint a rituális kommunikáció színterei, valamint az 1938 és 1941 között publikált anyagok tartalomelemzésével feltárja, hogy (3) a terület-visszacsatolások filmhíradós reprezentációja miként vált a narratív nemzeti identitást rituálisan megújító folyamat fontos részévé. A disszertáció médiatörténeti alapkutatás, amelynek eredményeire építve számos területen indítható egy-egy résztémát kibontó vizsgálat a későbbiekben. A szöveg elsősorban a média- és kommunikációtudomány elméleteit használja, de kiemeli a filmhíradózás témájának interdiszciplináris jelentőségét."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/1/barkoczi_janka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/2/barkoczi_janka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/3/barkoczi_janka_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1135/"],"dc:subject":["Média és kommunikáció"],"dc:title":["Vizuális propaganda Magyarországon 1931-1944 A Magyar Világhíradó a rituális kommunikációelmélet kontextusában"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}