{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1133"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1133","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A bizalmi vagyonkezelés participációs koncepciója : A jogviszony kommunikáció- és médiaelméleti elemzése","abstract":"A disszertáció tárgya a nemzetközi tendenciába illeszkedő bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, amely Magyarországon 2014. március 15-én lépett hatályba. A nyolcvanas évek elején a piacgazdaság kialakulása alapozta meg a magánszféra fokozatos térnyerését, s elkezdődött a vagyonosodás folyamata, amely bár szűk társadalmi méretek között, de vagyonfelhalmozódáshoz vezetett. Megnyílt az út a családi vállalkozások kialakulásához. A privatizáció idején a nagyobb vagyonokkal rendelkezők száma tovább növekedett. A feltörekvő 30–40 éves korosztály napjainkra jutott el abba az életkorba, hogy a hagyományozás, a vagyonátadás kérdése felmerüljön, s aktuálissá váljon a generációs vagyontranszfer. A kialakult egészségügyi helyzet, azaz a koronavírus-járvány miatt is különösen fontossá ésfelelősségteljes feladattá vált elgondolkodni az alternatív vagyonátörökítésről, a jogviszony alkalmazásáról, hiszen a generációs vagyontranszfert érintő személyek életkora és az egészségügyi veszélyeztetettség korhatára egybeesnek. Magyarországon még nem vált elfogadottá az elmúlt néhány évben a vagyonkezelés innovatív jogi lehetőségeinek alkalmazása – bizalmi vagyonkezelés, családi alkotmány, family office, vagyonkezelő alapítvány – mivel az érintettek nem rendelkeznek megfelelő szofisztikált ismeretekkel és tapasztalattal, sőt a bizalmi vagyonkezelési konstrukció alkalmazásának a legnagyobb gátja a témához kapcsolódó közmédia-megjelenések negatív hírértéke és a megfelelő kommunikáció hiánya. Tárgyilagos és hiteles információk nélkül elmarad az egyéni, családi, valamint állami szinten is jelentős előnyöket biztosító jogviszonyok használata. A disszertációban a bizalmi vagyonkezelés jogi- és gazdaságtudományi értelmezése és kultúrtörténete mellett kommunikáció- és médiaelméleti elemzések és kutatások eredményeinek bemutatására törekedtem. A médiaelméleti szempontok szerinti vizsgálatok alapján 2014-2019. közötti időszakban a közmédiában, valamint az internetes oldalakon a nem szakembereknek, hanem a laikus közönségnek szóló megjelenésekben a negatív konnotáció állapítható meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó médiatartalmak elemzése esetén szembetűnő az a tény is, hogy az újmédiában az adott jogi témakör feldolgozottsága napjainkban még nem megfelelő. A jogviszonyt népszerűsítő média-megjelenések elősegíthetnék a releváns konjunktúra kialakulását a hazai szintéren. A kutatásom során olyan preskriptív szempontokat is sikerült azonosítanom, mint azt, hogy fontos a jogviszony szélesebb körű ismertté válása és a bizalmi elemek erősítése. Ezekhez a kurrens médiában a megfelelő hozzáállás és az időszerűség nyújthat segítséget. A disszertációban triadikus, kombinált módszertan – tartalomelemzés, kérdőíves felmérés és interjúelemzések – segítségével az elkészült kutatások eredményeit és a participációs modellel történő analízist felhasználva készítettem el a bizalmi vagyonkezelés népszerűsítését és befogadását elősegítő kommunikációs stratégiát, amely az egyéni és a közösségi érdekek összekapcsolódásának módszerét prezentálja, alkalmazásával elfogadás, csatlakozás, s ezáltal értékteremtés valósítható meg. Bemutattam a koronakrízis következtében fennálló kialakult helyzet egyfajta gazdaságdinamizálási lehetőségét a jogviszony alkalmazásával, amelynek kognitív elfogadása megfelelő kommunikációs folyamat segítségével valósulhat meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó gazdasági kultúrához tartozást akkor lehet tudatosítani az érintettekben, ha egyértelműen megfogalmazható a csatlakozás értelme. A jogviszonyra vonatkozóan a 2014 óta megjelent tájékoztató anyagok, könyvek kiegészítéseként az értekezésben prezentált kutatások eredményei hiánypótló szerepet töltenek be és szakirodalmi kútfőként interpretálhatók.","abstract_html":"A disszertáció tárgya a nemzetközi tendenciába illeszkedő bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, amely Magyarországon 2014. március 15-én lépett hatályba. A nyolcvanas évek elején a piacgazdaság kialakulása alapozta meg a magánszféra fokozatos térnyerését, s elkezdődött a vagyonosodás folyamata, amely bár szűk társadalmi méretek között, de vagyonfelhalmozódáshoz vezetett. Megnyílt az út a családi vállalkozások kialakulásához. A privatizáció idején a nagyobb vagyonokkal rendelkezők száma tovább növekedett. A feltörekvő 30–40 éves korosztály napjainkra jutott el abba az életkorba, hogy a hagyományozás, a vagyonátadás kérdése felmerüljön, s aktuálissá váljon a generációs vagyontranszfer. A kialakult egészségügyi helyzet, azaz a koronavírus-járvány miatt is különösen fontossá ésfelelősségteljes feladattá vált elgondolkodni az alternatív vagyonátörökítésről, a jogviszony alkalmazásáról, hiszen a generációs vagyontranszfert érintő személyek életkora és az egészségügyi veszélyeztetettség korhatára egybeesnek. Magyarországon még nem vált elfogadottá az elmúlt néhány évben a vagyonkezelés innovatív jogi lehetőségeinek alkalmazása – bizalmi vagyonkezelés, családi alkotmány, family office, vagyonkezelő alapítvány – mivel az érintettek nem rendelkeznek megfelelő szofisztikált ismeretekkel és tapasztalattal, sőt a bizalmi vagyonkezelési konstrukció alkalmazásának a legnagyobb gátja a témához kapcsolódó közmédia-megjelenések negatív hírértéke és a megfelelő kommunikáció hiánya. Tárgyilagos és hiteles információk nélkül elmarad az egyéni, családi, valamint állami szinten is jelentős előnyöket biztosító jogviszonyok használata. A disszertációban a bizalmi vagyonkezelés jogi- és gazdaságtudományi értelmezése és kultúrtörténete mellett kommunikáció- és médiaelméleti elemzések és kutatások eredményeinek bemutatására törekedtem. A médiaelméleti szempontok szerinti vizsgálatok alapján 2014-2019. közötti időszakban a közmédiában, valamint az internetes oldalakon a nem szakembereknek, hanem a laikus közönségnek szóló megjelenésekben a negatív konnotáció állapítható meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó médiatartalmak elemzése esetén szembetűnő az a tény is, hogy az újmédiában az adott jogi témakör feldolgozottsága napjainkban még nem megfelelő. A jogviszonyt népszerűsítő média-megjelenések elősegíthetnék a releváns konjunktúra kialakulását a hazai szintéren. A kutatásom során olyan preskriptív szempontokat is sikerült azonosítanom, mint azt, hogy fontos a jogviszony szélesebb körű ismertté válása és a bizalmi elemek erősítése. Ezekhez a kurrens médiában a megfelelő hozzáállás és az időszerűség nyújthat segítséget. A disszertációban triadikus, kombinált módszertan – tartalomelemzés, kérdőíves felmérés és interjúelemzések – segítségével az elkészült kutatások eredményeit és a participációs modellel történő analízist felhasználva készítettem el a bizalmi vagyonkezelés népszerűsítését és befogadását elősegítő kommunikációs stratégiát, amely az egyéni és a közösségi érdekek összekapcsolódásának módszerét prezentálja, alkalmazásával elfogadás, csatlakozás, s ezáltal értékteremtés valósítható meg. Bemutattam a koronakrízis következtében fennálló kialakult helyzet egyfajta gazdaságdinamizálási lehetőségét a jogviszony alkalmazásával, amelynek kognitív elfogadása megfelelő kommunikációs folyamat segítségével valósulhat meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó gazdasági kultúrához tartozást akkor lehet tudatosítani az érintettekben, ha egyértelműen megfogalmazható a csatlakozás értelme. A jogviszonyra vonatkozóan a 2014 óta megjelent tájékoztató anyagok, könyvek kiegészítéseként az értekezésben prezentált kutatások eredményei hiánypótló szerepet töltenek be és szakirodalmi kútfőként interpretálhatók.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagy, Erzsébet Györgyi"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-04","date_published":"2021-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Média és kommunikáció"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagy, Erzsébet Györgyi"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-04-23"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/13/nagy_erzsebet_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/1/nagy_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/2/nagy_erzsebet_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció tárgya a nemzetközi tendenciába illeszkedő bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, amely Magyarországon 2014. március 15-én lépett hatályba. A nyolcvanas évek elején a piacgazdaság kialakulása alapozta meg a magánszféra fokozatos térnyerését, s elkezdődött a vagyonosodás folyamata, amely bár szűk társadalmi méretek között, de vagyonfelhalmozódáshoz vezetett. Megnyílt az út a családi vállalkozások kialakulásához. A privatizáció idején a nagyobb vagyonokkal rendelkezők száma tovább növekedett. A feltörekvő 30–40 éves korosztály napjainkra jutott el abba az életkorba, hogy a hagyományozás, a vagyonátadás kérdése felmerüljön, s aktuálissá váljon a generációs vagyontranszfer. A kialakult egészségügyi helyzet, azaz a koronavírus-járvány miatt is különösen fontossá ésfelelősségteljes feladattá vált elgondolkodni az alternatív vagyonátörökítésről, a jogviszony alkalmazásáról, hiszen a generációs vagyontranszfert érintő személyek életkora és az egészségügyi veszélyeztetettség korhatára egybeesnek. Magyarországon még nem vált elfogadottá az elmúlt néhány évben a vagyonkezelés innovatív jogi lehetőségeinek alkalmazása – bizalmi vagyonkezelés, családi alkotmány, family office, vagyonkezelő alapítvány – mivel az érintettek nem rendelkeznek megfelelő szofisztikált ismeretekkel és tapasztalattal, sőt a bizalmi vagyonkezelési konstrukció alkalmazásának a legnagyobb gátja a témához kapcsolódó közmédia-megjelenések negatív hírértéke és a megfelelő kommunikáció hiánya. Tárgyilagos és hiteles információk nélkül elmarad az egyéni, családi, valamint állami szinten is jelentős előnyöket biztosító jogviszonyok használata. A disszertációban a bizalmi vagyonkezelés jogi- és gazdaságtudományi értelmezése és kultúrtörténete mellett kommunikáció- és médiaelméleti elemzések és kutatások eredményeinek bemutatására törekedtem. A médiaelméleti szempontok szerinti vizsgálatok alapján 2014-2019. közötti időszakban a közmédiában, valamint az internetes oldalakon a nem szakembereknek, hanem a laikus közönségnek szóló megjelenésekben a negatív konnotáció állapítható meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó médiatartalmak elemzése esetén szembetűnő az a tény is, hogy az újmédiában az adott jogi témakör feldolgozottsága napjainkban még nem megfelelő. A jogviszonyt népszerűsítő média-megjelenések elősegíthetnék a releváns konjunktúra kialakulását a hazai szintéren. A kutatásom során olyan preskriptív szempontokat is sikerült azonosítanom, mint azt, hogy fontos a jogviszony szélesebb körű ismertté válása és a bizalmi elemek erősítése. Ezekhez a kurrens médiában a megfelelő hozzáállás és az időszerűség nyújthat segítséget. A disszertációban triadikus, kombinált módszertan – tartalomelemzés, kérdőíves felmérés és interjúelemzések – segítségével az elkészült kutatások eredményeit és a participációs modellel történő analízist felhasználva készítettem el a bizalmi vagyonkezelés népszerűsítését és befogadását elősegítő kommunikációs stratégiát, amely az egyéni és a közösségi érdekek összekapcsolódásának módszerét prezentálja, alkalmazásával elfogadás, csatlakozás, s ezáltal értékteremtés valósítható meg. Bemutattam a koronakrízis következtében fennálló kialakult helyzet egyfajta gazdaságdinamizálási lehetőségét a jogviszony alkalmazásával, amelynek kognitív elfogadása megfelelő kommunikációs folyamat segítségével valósulhat meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó gazdasági kultúrához tartozást akkor lehet tudatosítani az érintettekben, ha egyértelműen megfogalmazható a csatlakozás értelme. A jogviszonyra vonatkozóan a 2014 óta megjelent tájékoztató anyagok, könyvek kiegészítéseként az értekezésben prezentált kutatások eredményei hiánypótló szerepet töltenek be és szakirodalmi kútfőként interpretálhatók."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A bizalmi vagyonkezelés participációs koncepciója : A jogviszony kommunikáció- és médiaelméleti elemzése"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Nagy, Erzsébet Györgyi"],"dc:date":["2021-04-23"],"dc:date.issued":["2021-04"],"dc:description.abstract":["A disszertáció tárgya a nemzetközi tendenciába illeszkedő bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, amely Magyarországon 2014. március 15-én lépett hatályba. A nyolcvanas évek elején a piacgazdaság kialakulása alapozta meg a magánszféra fokozatos térnyerését, s elkezdődött a vagyonosodás folyamata, amely bár szűk társadalmi méretek között, de vagyonfelhalmozódáshoz vezetett. Megnyílt az út a családi vállalkozások kialakulásához. A privatizáció idején a nagyobb vagyonokkal rendelkezők száma tovább növekedett. A feltörekvő 30–40 éves korosztály napjainkra jutott el abba az életkorba, hogy a hagyományozás, a vagyonátadás kérdése felmerüljön, s aktuálissá váljon a generációs vagyontranszfer. A kialakult egészségügyi helyzet, azaz a koronavírus-járvány miatt is különösen fontossá ésfelelősségteljes feladattá vált elgondolkodni az alternatív vagyonátörökítésről, a jogviszony alkalmazásáról, hiszen a generációs vagyontranszfert érintő személyek életkora és az egészségügyi veszélyeztetettség korhatára egybeesnek. Magyarországon még nem vált elfogadottá az elmúlt néhány évben a vagyonkezelés innovatív jogi lehetőségeinek alkalmazása – bizalmi vagyonkezelés, családi alkotmány, family office, vagyonkezelő alapítvány – mivel az érintettek nem rendelkeznek megfelelő szofisztikált ismeretekkel és tapasztalattal, sőt a bizalmi vagyonkezelési konstrukció alkalmazásának a legnagyobb gátja a témához kapcsolódó közmédia-megjelenések negatív hírértéke és a megfelelő kommunikáció hiánya. Tárgyilagos és hiteles információk nélkül elmarad az egyéni, családi, valamint állami szinten is jelentős előnyöket biztosító jogviszonyok használata. A disszertációban a bizalmi vagyonkezelés jogi- és gazdaságtudományi értelmezése és kultúrtörténete mellett kommunikáció- és médiaelméleti elemzések és kutatások eredményeinek bemutatására törekedtem. A médiaelméleti szempontok szerinti vizsgálatok alapján 2014-2019. közötti időszakban a közmédiában, valamint az internetes oldalakon a nem szakembereknek, hanem a laikus közönségnek szóló megjelenésekben a negatív konnotáció állapítható meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó médiatartalmak elemzése esetén szembetűnő az a tény is, hogy az újmédiában az adott jogi témakör feldolgozottsága napjainkban még nem megfelelő. A jogviszonyt népszerűsítő média-megjelenések elősegíthetnék a releváns konjunktúra kialakulását a hazai szintéren. A kutatásom során olyan preskriptív szempontokat is sikerült azonosítanom, mint azt, hogy fontos a jogviszony szélesebb körű ismertté válása és a bizalmi elemek erősítése. Ezekhez a kurrens médiában a megfelelő hozzáállás és az időszerűség nyújthat segítséget. A disszertációban triadikus, kombinált módszertan – tartalomelemzés, kérdőíves felmérés és interjúelemzések – segítségével az elkészült kutatások eredményeit és a participációs modellel történő analízist felhasználva készítettem el a bizalmi vagyonkezelés népszerűsítését és befogadását elősegítő kommunikációs stratégiát, amely az egyéni és a közösségi érdekek összekapcsolódásának módszerét prezentálja, alkalmazásával elfogadás, csatlakozás, s ezáltal értékteremtés valósítható meg. Bemutattam a koronakrízis következtében fennálló kialakult helyzet egyfajta gazdaságdinamizálási lehetőségét a jogviszony alkalmazásával, amelynek kognitív elfogadása megfelelő kommunikációs folyamat segítségével valósulhat meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó gazdasági kultúrához tartozást akkor lehet tudatosítani az érintettekben, ha egyértelműen megfogalmazható a csatlakozás értelme. A jogviszonyra vonatkozóan a 2014 óta megjelent tájékoztató anyagok, könyvek kiegészítéseként az értekezésben prezentált kutatások eredményei hiánypótló szerepet töltenek be és szakirodalmi kútfőként interpretálhatók."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/13/nagy_erzsebet_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/1/nagy_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/2/nagy_erzsebet_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1133/"],"dc:subject":["Média és kommunikáció"],"dc:title":["A bizalmi vagyonkezelés participációs koncepciója : A jogviszony kommunikáció- és médiaelméleti elemzése"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}