{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1125"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1125","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A tagállamok és az Európai Unió költségvetése : A nettó egyenleget előtérbe helyező szemlélet","abstract":"Az értekezés hipotézise, hogy a tagállamok minél előnyösebb nettó egyenlegre összpontosító szemléletétől nem várható elmozdulás. A jelenség mögött ugyanis nagyszámú magyarázó tényező húzódik meg, amelyek kellő okot szolgáltatnak a tagállamoknak arra, hogy a jövőben is az általuk elérhető nettó egyenleget helyezzék a középpontba a közös költségvetés megítélésekor. Elmondható továbbá, hogy a szemlélet mögött meghúzódó okok egy része átfedi, ezáltal erősíti egymást. A hipotézis bizonyítása leíró-elemző megközelítést alkalmazva történik. Elsőként ismertetem a téma tárgyalásához szükséges alapfogalmakat és definíciókat; a gyakorlati elemek mellett történeti elemzéseket is végzek a költségvetési rendszerre jellemző útvonalfüggőség miatt. Ezt követően bemutatom a tagállami nettó egyenleg lehetséges kiszámítási módjait, majd ismertetem, hogy milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok egyenlegének alakulásában. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ismertessem, mely tagállamok voltak az egyes szakpolitikák kiemelt haszonélvezői. Ezt követően részletesen elemzem, hogy a jelenleg használt költségvetési egyenleg miért problematikus mutató, miért nem tekinthető akár csak megközelítőleg jó mérőszámnak a tagállamok által élvezett fiskális előnyökre. A fentiekre alapozva megvizsgálom, hogy milyen okokkal magyarázható a tagállamok nettó egyenlegre összpontosító szemlélete. Számos gazdasági, politikai, valamint történeti okot azonosítok, majd elemzem, hogy a szóban forgó jelenségek hogyan járultak hozzá a nettó pozíciós szemlélet felerősödéséhez.","abstract_html":"Az értekezés hipotézise, hogy a tagállamok minél előnyösebb nettó egyenlegre összpontosító szemléletétől nem várható elmozdulás. A jelenség mögött ugyanis nagyszámú magyarázó tényező húzódik meg, amelyek kellő okot szolgáltatnak a tagállamoknak arra, hogy a jövőben is az általuk elérhető nettó egyenleget helyezzék a középpontba a közös költségvetés megítélésekor. Elmondható továbbá, hogy a szemlélet mögött meghúzódó okok egy része átfedi, ezáltal erősíti egymást. A hipotézis bizonyítása leíró-elemző megközelítést alkalmazva történik. Elsőként ismertetem a téma tárgyalásához szükséges alapfogalmakat és definíciókat; a gyakorlati elemek mellett történeti elemzéseket is végzek a költségvetési rendszerre jellemző útvonalfüggőség miatt. Ezt követően bemutatom a tagállami nettó egyenleg lehetséges kiszámítási módjait, majd ismertetem, hogy milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok egyenlegének alakulásában. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ismertessem, mely tagállamok voltak az egyes szakpolitikák kiemelt haszonélvezői. Ezt követően részletesen elemzem, hogy a jelenleg használt költségvetési egyenleg miért problematikus mutató, miért nem tekinthető akár csak megközelítőleg jó mérőszámnak a tagállamok által élvezett fiskális előnyökre. A fentiekre alapozva megvizsgálom, hogy milyen okokkal magyarázható a tagállamok nettó egyenlegre összpontosító szemlélete. Számos gazdasági, politikai, valamint történeti okot azonosítok, majd elemzem, hogy a szóban forgó jelenségek hogyan járultak hozzá a nettó pozíciós szemlélet felerősödéséhez.","abstract_has_math":false,"creators":["Iván, Anna"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-03","date_published":"2021-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Iván, Anna"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-03-19"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/1/Ivan_Anna_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/2/Ivan_Anna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/4/Ivan_Anna_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés hipotézise, hogy a tagállamok minél előnyösebb nettó egyenlegre összpontosító szemléletétől nem várható elmozdulás. A jelenség mögött ugyanis nagyszámú magyarázó tényező húzódik meg, amelyek kellő okot szolgáltatnak a tagállamoknak arra, hogy a jövőben is az általuk elérhető nettó egyenleget helyezzék a középpontba a közös költségvetés megítélésekor. Elmondható továbbá, hogy a szemlélet mögött meghúzódó okok egy része átfedi, ezáltal erősíti egymást. A hipotézis bizonyítása leíró-elemző megközelítést alkalmazva történik. Elsőként ismertetem a téma tárgyalásához szükséges alapfogalmakat és definíciókat; a gyakorlati elemek mellett történeti elemzéseket is végzek a költségvetési rendszerre jellemző útvonalfüggőség miatt. Ezt követően bemutatom a tagállami nettó egyenleg lehetséges kiszámítási módjait, majd ismertetem, hogy milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok egyenlegének alakulásában. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ismertessem, mely tagállamok voltak az egyes szakpolitikák kiemelt haszonélvezői. Ezt követően részletesen elemzem, hogy a jelenleg használt költségvetési egyenleg miért problematikus mutató, miért nem tekinthető akár csak megközelítőleg jó mérőszámnak a tagállamok által élvezett fiskális előnyökre. A fentiekre alapozva megvizsgálom, hogy milyen okokkal magyarázható a tagállamok nettó egyenlegre összpontosító szemlélete. Számos gazdasági, politikai, valamint történeti okot azonosítok, majd elemzem, hogy a szóban forgó jelenségek hogyan járultak hozzá a nettó pozíciós szemlélet felerősödéséhez."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A tagállamok és az Európai Unió költségvetése : A nettó egyenleget előtérbe helyező szemlélet"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Iván, Anna"],"dc:date":["2021-03-19"],"dc:date.issued":["2021-03"],"dc:description.abstract":["Az értekezés hipotézise, hogy a tagállamok minél előnyösebb nettó egyenlegre összpontosító szemléletétől nem várható elmozdulás. A jelenség mögött ugyanis nagyszámú magyarázó tényező húzódik meg, amelyek kellő okot szolgáltatnak a tagállamoknak arra, hogy a jövőben is az általuk elérhető nettó egyenleget helyezzék a középpontba a közös költségvetés megítélésekor. Elmondható továbbá, hogy a szemlélet mögött meghúzódó okok egy része átfedi, ezáltal erősíti egymást. A hipotézis bizonyítása leíró-elemző megközelítést alkalmazva történik. Elsőként ismertetem a téma tárgyalásához szükséges alapfogalmakat és definíciókat; a gyakorlati elemek mellett történeti elemzéseket is végzek a költségvetési rendszerre jellemző útvonalfüggőség miatt. Ezt követően bemutatom a tagállami nettó egyenleg lehetséges kiszámítási módjait, majd ismertetem, hogy milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok egyenlegének alakulásában. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ismertessem, mely tagállamok voltak az egyes szakpolitikák kiemelt haszonélvezői. Ezt követően részletesen elemzem, hogy a jelenleg használt költségvetési egyenleg miért problematikus mutató, miért nem tekinthető akár csak megközelítőleg jó mérőszámnak a tagállamok által élvezett fiskális előnyökre. A fentiekre alapozva megvizsgálom, hogy milyen okokkal magyarázható a tagállamok nettó egyenlegre összpontosító szemlélete. Számos gazdasági, politikai, valamint történeti okot azonosítok, majd elemzem, hogy a szóban forgó jelenségek hogyan járultak hozzá a nettó pozíciós szemlélet felerősödéséhez."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/1/Ivan_Anna_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/2/Ivan_Anna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/4/Ivan_Anna_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1125/"],"dc:subject":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A tagállamok és az Európai Unió költségvetése : A nettó egyenleget előtérbe helyező szemlélet"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}