{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1113"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1113","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai = Regional Economic Impact of Common Agricultural Policy Direct Payments","abstract":"Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között.","abstract_html":"Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között.","abstract_has_math":false,"creators":["Szerletics, Ákos"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021","date_published":"2021","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Regionális gazdaság","Gazdaságpolitika","Mezőgazdaság"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szerletics, Ákos"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Regionális gazdaság","Gazdaságpolitika","Mezőgazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/1/Szerletics_Akos_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/7/Szerletics_Akos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/19/Szerletics_Akos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/12/Szerletics_Akos_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai = Regional Economic Impact of Common Agricultural Policy Direct Payments"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szerletics, Ákos"],"dc:date":["2021"],"dc:date.issued":["2021"],"dc:description.abstract":["Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/1/Szerletics_Akos_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/7/Szerletics_Akos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/19/Szerletics_Akos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/12/Szerletics_Akos_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1113/"],"dc:subject":["Regionális gazdaság","Gazdaságpolitika","Mezőgazdaság"],"dc:title":["A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai = Regional Economic Impact of Common Agricultural Policy Direct Payments"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}