{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1104"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1104","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania","abstract":"A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát.","abstract_html":"A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát.","abstract_has_math":false,"creators":["Tóth-Batizán, Emese Emőke"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-10","date_published":"2020-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tóth-Batizán, Emese Emőke"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-10-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/1/Toth_Batizan_Emese_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/2/Toth_Batizan_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/13/Toth_Batizan_Emese_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tóth-Batizán, Emese Emőke"],"dc:date":["2020-10-22"],"dc:date.issued":["2020-10"],"dc:description.abstract":["A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/1/Toth_Batizan_Emese_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/2/Toth_Batizan_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/13/Toth_Batizan_Emese_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1104/"],"dc:subject":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"dc:title":["A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}