{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1100"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1100","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Társadalmi struktúra és jövedelemelosztás: Államilag intézményesített egyenlőtlenségek = Social structure and income distribution: State-institutionalized inequalities","abstract":"Az értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül. Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia. Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is.","abstract_html":"Az értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül. Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia. Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is.","abstract_has_math":false,"creators":["Vastagh, Zoltán"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-09","date_published":"2020-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás","Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Vastagh, Zoltán"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-09-29"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás","Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/19/Vastagh_Zoltan_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/7/Vastagh_Zoltan_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/13/Vastagh_Zoltan_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül. Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia. Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Társadalmi struktúra és jövedelemelosztás: Államilag intézményesített egyenlőtlenségek = Social structure and income distribution: State-institutionalized inequalities"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Vastagh, Zoltán"],"dc:date":["2020-09-29"],"dc:date.issued":["2020-09"],"dc:description.abstract":["Az értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül. Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia. Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/19/Vastagh_Zoltan_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/7/Vastagh_Zoltan_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/13/Vastagh_Zoltan_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1100/"],"dc:subject":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás","Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"],"dc:title":["Társadalmi struktúra és jövedelemelosztás: Államilag intézményesített egyenlőtlenségek = Social structure and income distribution: State-institutionalized inequalities"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}