{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1094"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1094","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Modern kori rabszolgaság Nyugat-Afrikában: A modern kori rabszolgaság formálódó értelmezése = Contemporary Slavery in West Africa: The Shaping Elaboration of Contemporary Slavery","abstract":"A kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége, ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok, és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit. A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét, sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne. A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük. A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja. A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a rabszolgaság terjedésének legfőbb okait.","abstract_html":"A kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége, ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok, és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit. A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét, sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne. A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük. A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja. A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a rabszolgaság terjedésének legfőbb okait.","abstract_has_math":false,"creators":["Gyurácz, Veronika"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-06","date_published":"2020-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Gyurácz, Veronika"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-06-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/1/Gyuracz_Veronika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/7/Gyuracz_Veronika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/13/Gyuracz%20Veronika_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége, ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok, és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit. A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét, sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne. A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük. A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja. A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a rabszolgaság terjedésének legfőbb okait."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Modern kori rabszolgaság Nyugat-Afrikában: A modern kori rabszolgaság formálódó értelmezése = Contemporary Slavery in West Africa: The Shaping Elaboration of Contemporary Slavery"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Gyurácz, Veronika"],"dc:date":["2020-06-25"],"dc:date.issued":["2020-06"],"dc:description.abstract":["A kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége, ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok, és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit. A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét, sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne. A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük. A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja. A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a rabszolgaság terjedésének legfőbb okait."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/1/Gyuracz_Veronika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/7/Gyuracz_Veronika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/13/Gyuracz%20Veronika_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1094/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["Modern kori rabszolgaság Nyugat-Afrikában: A modern kori rabszolgaság formálódó értelmezése = Contemporary Slavery in West Africa: The Shaping Elaboration of Contemporary Slavery"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}