{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1075"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1075","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hitelciklusok modellezése empirikus és ágensalapú megközelítésben = Empirical and agent based modelling of credit cycles","abstract":"Az értekezés a hitelciklusokat próbálja ágensalapú modellezéssel megközelíteni azzal a céllal, hogy a modelleket továbbfejlesztve a makroprudenciális politikai eszközöket egységes modellkeretben lehessen vizsgálni, segítve a makroprudenciális politikai döntéshozatalt. A doktori értekezés elején a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját hasonlítottuk össze. A GDP-arányos hitelállomány trendtől való eltérésének, a hitelrésnek a számszerűsítéséhez három különböző trendszűrő eljárás segítségével dekomponáltuk a vizsgált idősort trendre és ciklikus részre: egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel, valamint egy többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettünk. A dekomponálást és a hitelrés meghatározását a vállalati és a háztartási szegmensre külön végeztük. A három módszer közül az erre a célra fejlesztett, más változók információtartalmát is felhasználó Hodrick–Prescott-szűrő mutatta a legkisebb végponti bizonytalanságot, a kapott eredmények pedig összhangban vannak a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képpel: a 2008-as válság kitöréséig a hitelrés folyamatosan nyílt, elsősorban a háztartási devizahitelezés felfutása miatt. A válságot követő alkalmazkodás során azonban a hitelrés zárult, a hitelállomány nagymértékű leépülése miatt pedig az időszak végére negatív lett a hitelrés értéke. Mivel rámutattunk a vállalati és a háztartási szegmensben is a hitelciklus meglétére Magyarországon, külön modellt fejlesztettünk a vállalati hitelezésre és a lakossági jelzáloghitelezésre is. A fejlesztett modellek ágensalapúak, mivel az ágensalapú modellek a bankrendszer sajátosságait könnyebben tudják modellezni, mint a DSGE-modellek, különösen ami az egyensúlytalanságok felépülését illeti. Az ágensalapú modellek a gazdaságot heterogén szereplőkből kiindulva modellezik, és a gazdaságot egyenletrendszerek megoldása helyett számítógépes szimulációval vizsgálják. Ennek köszönhetően mikroszinten tetszőleges viselkedési és döntési szabályokat lehet bennük szerepeltetni, amelyek makroszintű mintázatokat eredményezhetnek. A monetáris és a makroprudenciális politika vitelét ennek megfelelően a jövőben az ágensalapú modellek is segíthetik. A két elméleti modell bemutatása előtt ezért röviden összefoglaltuk az ágensalapú makromodellezés jellemzőit, amely bevezetést nyújtott az ágensalapú makromodellezés jelenlegi állapotába. Ismertettük az általunk három legfontosabbnak ítélt ágensalapú makromodell alapjait egy-egy olyan változatukon keresztül, amelyek már részletesebben foglalkoznak a hitelezéssel. Az ismertetés során rámutattunk az ágensalapú modellezés előnyeire és a modellfejlesztéssel járó nehézségekre is. A vállalati modell makromodell, és fejlesztése során az egyik ismertetett ágensalapú makromodell építőköveit vettük át. Olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és a vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, a fiskális politika mellett pedig makroprudenciális szabályozás is szerepel benne. A fogyasztási jószágot termelő vállalatok hitelfelvétele során a gazdaságban hitelciklusok alakulnak ki, a modell által generált hitelciklusok pedig hosszabbak az üzleti ciklusoknál. A bankrendszer a hitelezésen keresztül támogatja a gazdaság növekedését, recesszió esetén azonban a hitelezés csökkenése miatt tovább mélyül a válság. Az endogén módon felépülő hitelciklusok lehetővé tették, hogy a modellben vizsgáljuk a bankrendszer prociklikalitását csökkentő makroprudenciális eszköz, az anticiklikus tőkepufferráta alkalmazását. Eredményeink alapján ez a szabályozói eszköz a pénzügyi stabilitás növelése mellett recesszió esetén csökkenti a GDP visszaesésének mértékét, a felívelés alatt ugyanakkor kismértékű növekedési áldozattal is jár. A makroprudenciális politikának a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatokat is csökkentenie kell. Ennek megfelelően a másik elméleti modellként olyan ágensalapú lakáspiaci modellt fejlesztettünk, amelyben lehetőség van két széles körben alkalmazott makroprudenciális eszköz, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (PTI), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) hatásának vizsgálatára. A modellben szereplő lakáspiac keresletvezérelt: a háztartások lakásvásárlását nem kötik kínálati korlátok, hanem azt a háztartások preferenciája, jövedelme, valamint a makroprudenciális szabályokból fakadó hitelezési korlátok határozzák meg. A modellben szereplő 1 millió háztartást magyar adatbázisok felhasználásával generáltuk. Értékeltük a jelenlegi szabályozás hatását különböző makrogazdasági sokkok esetén, valamint megvizsgáltuk, hogy a PTI- és LTV-korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az eredmény függ a sokkokra vonatkozó várakozásoktól és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. Emiatt különböző szempontok alapján más-más LTV-PTI kombináció lehet optimális. A modell eredményei alapján azonban a bankrendszer hosszú távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80%-os LTV-korlátnál szigorúbb előírást alkalmazni. A doktori értekezés legfontosabb új tudományos eredményei: • Többváltozós Hodrick-Prescott-szűrő fejlesztése a magyar hitelrés számszerűsítésére, ami a válságot követően elsőként a magyarországi hitelrés alakulására elméleti szempontból és szakértői szemmel is megalapozott becslést adott. • Olyan ágensalapú makromodell fejlesztése a vállalati hitelezésre, amelyben endogén módon az üzleti ciklusoknál hosszabb hitelciklusok alakulnak ki, lehetővé téve az anticiklikus tőkepufferráta vizsgálatát. • Magyar adatbázisok felhasználásával egymillió háztartást tartalmazó lakáspiaci modell fejlesztése az adósságfékszabályok vizsgálatára, amelyben lakáspiaci- és hitelciklusok is kialakulnak. A bankrendszer jövedelmezősége szempontjából nem szükséges a hitelfedezeti arányra vonatkozó előírásokat tovább szigorítani, a nemteljesítés valószínűségére és a veszteségek nagyságára közvetlenül inkább az egyes adósok jövedelemarányos törlesztőrészletének a nagysága hat.","abstract_html":"Az értekezés a hitelciklusokat próbálja ágensalapú modellezéssel megközelíteni azzal a céllal, hogy a modelleket továbbfejlesztve a makroprudenciális politikai eszközöket egységes modellkeretben lehessen vizsgálni, segítve a makroprudenciális politikai döntéshozatalt. A doktori értekezés elején a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját hasonlítottuk össze. A GDP-arányos hitelállomány trendtől való eltérésének, a hitelrésnek a számszerűsítéséhez három különböző trendszűrő eljárás segítségével dekomponáltuk a vizsgált idősort trendre és ciklikus részre: egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel, valamint egy többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettünk. A dekomponálást és a hitelrés meghatározását a vállalati és a háztartási szegmensre külön végeztük. A három módszer közül az erre a célra fejlesztett, más változók információtartalmát is felhasználó Hodrick–Prescott-szűrő mutatta a legkisebb végponti bizonytalanságot, a kapott eredmények pedig összhangban vannak a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képpel: a 2008-as válság kitöréséig a hitelrés folyamatosan nyílt, elsősorban a háztartási devizahitelezés felfutása miatt. A válságot követő alkalmazkodás során azonban a hitelrés zárult, a hitelállomány nagymértékű leépülése miatt pedig az időszak végére negatív lett a hitelrés értéke. Mivel rámutattunk a vállalati és a háztartási szegmensben is a hitelciklus meglétére Magyarországon, külön modellt fejlesztettünk a vállalati hitelezésre és a lakossági jelzáloghitelezésre is. A fejlesztett modellek ágensalapúak, mivel az ágensalapú modellek a bankrendszer sajátosságait könnyebben tudják modellezni, mint a DSGE-modellek, különösen ami az egyensúlytalanságok felépülését illeti. Az ágensalapú modellek a gazdaságot heterogén szereplőkből kiindulva modellezik, és a gazdaságot egyenletrendszerek megoldása helyett számítógépes szimulációval vizsgálják. Ennek köszönhetően mikroszinten tetszőleges viselkedési és döntési szabályokat lehet bennük szerepeltetni, amelyek makroszintű mintázatokat eredményezhetnek. A monetáris és a makroprudenciális politika vitelét ennek megfelelően a jövőben az ágensalapú modellek is segíthetik. A két elméleti modell bemutatása előtt ezért röviden összefoglaltuk az ágensalapú makromodellezés jellemzőit, amely bevezetést nyújtott az ágensalapú makromodellezés jelenlegi állapotába. Ismertettük az általunk három legfontosabbnak ítélt ágensalapú makromodell alapjait egy-egy olyan változatukon keresztül, amelyek már részletesebben foglalkoznak a hitelezéssel. Az ismertetés során rámutattunk az ágensalapú modellezés előnyeire és a modellfejlesztéssel járó nehézségekre is. A vállalati modell makromodell, és fejlesztése során az egyik ismertetett ágensalapú makromodell építőköveit vettük át. Olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és a vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, a fiskális politika mellett pedig makroprudenciális szabályozás is szerepel benne. A fogyasztási jószágot termelő vállalatok hitelfelvétele során a gazdaságban hitelciklusok alakulnak ki, a modell által generált hitelciklusok pedig hosszabbak az üzleti ciklusoknál. A bankrendszer a hitelezésen keresztül támogatja a gazdaság növekedését, recesszió esetén azonban a hitelezés csökkenése miatt tovább mélyül a válság. Az endogén módon felépülő hitelciklusok lehetővé tették, hogy a modellben vizsgáljuk a bankrendszer prociklikalitását csökkentő makroprudenciális eszköz, az anticiklikus tőkepufferráta alkalmazását. Eredményeink alapján ez a szabályozói eszköz a pénzügyi stabilitás növelése mellett recesszió esetén csökkenti a GDP visszaesésének mértékét, a felívelés alatt ugyanakkor kismértékű növekedési áldozattal is jár. A makroprudenciális politikának a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatokat is csökkentenie kell. Ennek megfelelően a másik elméleti modellként olyan ágensalapú lakáspiaci modellt fejlesztettünk, amelyben lehetőség van két széles körben alkalmazott makroprudenciális eszköz, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (PTI), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) hatásának vizsgálatára. A modellben szereplő lakáspiac keresletvezérelt: a háztartások lakásvásárlását nem kötik kínálati korlátok, hanem azt a háztartások preferenciája, jövedelme, valamint a makroprudenciális szabályokból fakadó hitelezési korlátok határozzák meg. A modellben szereplő 1 millió háztartást magyar adatbázisok felhasználásával generáltuk. Értékeltük a jelenlegi szabályozás hatását különböző makrogazdasági sokkok esetén, valamint megvizsgáltuk, hogy a PTI- és LTV-korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az eredmény függ a sokkokra vonatkozó várakozásoktól és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. Emiatt különböző szempontok alapján más-más LTV-PTI kombináció lehet optimális. A modell eredményei alapján azonban a bankrendszer hosszú távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80%-os LTV-korlátnál szigorúbb előírást alkalmazni. A doktori értekezés legfontosabb új tudományos eredményei: • Többváltozós Hodrick-Prescott-szűrő fejlesztése a magyar hitelrés számszerűsítésére, ami a válságot követően elsőként a magyarországi hitelrés alakulására elméleti szempontból és szakértői szemmel is megalapozott becslést adott. • Olyan ágensalapú makromodell fejlesztése a vállalati hitelezésre, amelyben endogén módon az üzleti ciklusoknál hosszabb hitelciklusok alakulnak ki, lehetővé téve az anticiklikus tőkepufferráta vizsgálatát. • Magyar adatbázisok felhasználásával egymillió háztartást tartalmazó lakáspiaci modell fejlesztése az adósságfékszabályok vizsgálatára, amelyben lakáspiaci- és hitelciklusok is kialakulnak. A bankrendszer jövedelmezősége szempontjából nem szükséges a hitelfedezeti arányra vonatkozó előírásokat tovább szigorítani, a nemteljesítés valószínűségére és a veszteségek nagyságára közvetlenül inkább az egyes adósok jövedelemarányos törlesztőrészletének a nagysága hat.","abstract_has_math":false,"creators":["Mérő, Bence"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-12","date_published":"2019-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Pénzügy","Gazdasági fejlődés"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Mérő, Bence"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-12-06"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Gazdasági fejlődés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/1/Mero_Bence_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/6/Mero_Bence_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/13/Mero_Bence_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés a hitelciklusokat próbálja ágensalapú modellezéssel megközelíteni azzal a céllal, hogy a modelleket továbbfejlesztve a makroprudenciális politikai eszközöket egységes modellkeretben lehessen vizsgálni, segítve a makroprudenciális politikai döntéshozatalt. A doktori értekezés elején a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját hasonlítottuk össze. A GDP-arányos hitelállomány trendtől való eltérésének, a hitelrésnek a számszerűsítéséhez három különböző trendszűrő eljárás segítségével dekomponáltuk a vizsgált idősort trendre és ciklikus részre: egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel, valamint egy többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettünk. A dekomponálást és a hitelrés meghatározását a vállalati és a háztartási szegmensre külön végeztük. A három módszer közül az erre a célra fejlesztett, más változók információtartalmát is felhasználó Hodrick–Prescott-szűrő mutatta a legkisebb végponti bizonytalanságot, a kapott eredmények pedig összhangban vannak a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képpel: a 2008-as válság kitöréséig a hitelrés folyamatosan nyílt, elsősorban a háztartási devizahitelezés felfutása miatt. A válságot követő alkalmazkodás során azonban a hitelrés zárult, a hitelállomány nagymértékű leépülése miatt pedig az időszak végére negatív lett a hitelrés értéke. Mivel rámutattunk a vállalati és a háztartási szegmensben is a hitelciklus meglétére Magyarországon, külön modellt fejlesztettünk a vállalati hitelezésre és a lakossági jelzáloghitelezésre is. A fejlesztett modellek ágensalapúak, mivel az ágensalapú modellek a bankrendszer sajátosságait könnyebben tudják modellezni, mint a DSGE-modellek, különösen ami az egyensúlytalanságok felépülését illeti. Az ágensalapú modellek a gazdaságot heterogén szereplőkből kiindulva modellezik, és a gazdaságot egyenletrendszerek megoldása helyett számítógépes szimulációval vizsgálják. Ennek köszönhetően mikroszinten tetszőleges viselkedési és döntési szabályokat lehet bennük szerepeltetni, amelyek makroszintű mintázatokat eredményezhetnek. A monetáris és a makroprudenciális politika vitelét ennek megfelelően a jövőben az ágensalapú modellek is segíthetik. A két elméleti modell bemutatása előtt ezért röviden összefoglaltuk az ágensalapú makromodellezés jellemzőit, amely bevezetést nyújtott az ágensalapú makromodellezés jelenlegi állapotába. Ismertettük az általunk három legfontosabbnak ítélt ágensalapú makromodell alapjait egy-egy olyan változatukon keresztül, amelyek már részletesebben foglalkoznak a hitelezéssel. Az ismertetés során rámutattunk az ágensalapú modellezés előnyeire és a modellfejlesztéssel járó nehézségekre is. A vállalati modell makromodell, és fejlesztése során az egyik ismertetett ágensalapú makromodell építőköveit vettük át. Olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és a vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, a fiskális politika mellett pedig makroprudenciális szabályozás is szerepel benne. A fogyasztási jószágot termelő vállalatok hitelfelvétele során a gazdaságban hitelciklusok alakulnak ki, a modell által generált hitelciklusok pedig hosszabbak az üzleti ciklusoknál. A bankrendszer a hitelezésen keresztül támogatja a gazdaság növekedését, recesszió esetén azonban a hitelezés csökkenése miatt tovább mélyül a válság. Az endogén módon felépülő hitelciklusok lehetővé tették, hogy a modellben vizsgáljuk a bankrendszer prociklikalitását csökkentő makroprudenciális eszköz, az anticiklikus tőkepufferráta alkalmazását. Eredményeink alapján ez a szabályozói eszköz a pénzügyi stabilitás növelése mellett recesszió esetén csökkenti a GDP visszaesésének mértékét, a felívelés alatt ugyanakkor kismértékű növekedési áldozattal is jár. A makroprudenciális politikának a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatokat is csökkentenie kell. Ennek megfelelően a másik elméleti modellként olyan ágensalapú lakáspiaci modellt fejlesztettünk, amelyben lehetőség van két széles körben alkalmazott makroprudenciális eszköz, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (PTI), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) hatásának vizsgálatára. A modellben szereplő lakáspiac keresletvezérelt: a háztartások lakásvásárlását nem kötik kínálati korlátok, hanem azt a háztartások preferenciája, jövedelme, valamint a makroprudenciális szabályokból fakadó hitelezési korlátok határozzák meg. A modellben szereplő 1 millió háztartást magyar adatbázisok felhasználásával generáltuk. Értékeltük a jelenlegi szabályozás hatását különböző makrogazdasági sokkok esetén, valamint megvizsgáltuk, hogy a PTI- és LTV-korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az eredmény függ a sokkokra vonatkozó várakozásoktól és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. Emiatt különböző szempontok alapján más-más LTV-PTI kombináció lehet optimális. A modell eredményei alapján azonban a bankrendszer hosszú távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80%-os LTV-korlátnál szigorúbb előírást alkalmazni. A doktori értekezés legfontosabb új tudományos eredményei: • Többváltozós Hodrick-Prescott-szűrő fejlesztése a magyar hitelrés számszerűsítésére, ami a válságot követően elsőként a magyarországi hitelrés alakulására elméleti szempontból és szakértői szemmel is megalapozott becslést adott. • Olyan ágensalapú makromodell fejlesztése a vállalati hitelezésre, amelyben endogén módon az üzleti ciklusoknál hosszabb hitelciklusok alakulnak ki, lehetővé téve az anticiklikus tőkepufferráta vizsgálatát. • Magyar adatbázisok felhasználásával egymillió háztartást tartalmazó lakáspiaci modell fejlesztése az adósságfékszabályok vizsgálatára, amelyben lakáspiaci- és hitelciklusok is kialakulnak. A bankrendszer jövedelmezősége szempontjából nem szükséges a hitelfedezeti arányra vonatkozó előírásokat tovább szigorítani, a nemteljesítés valószínűségére és a veszteségek nagyságára közvetlenül inkább az egyes adósok jövedelemarányos törlesztőrészletének a nagysága hat."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hitelciklusok modellezése empirikus és ágensalapú megközelítésben = Empirical and agent based modelling of credit cycles"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Mérő, Bence"],"dc:date":["2019-12-06"],"dc:date.issued":["2019-12"],"dc:description.abstract":["Az értekezés a hitelciklusokat próbálja ágensalapú modellezéssel megközelíteni azzal a céllal, hogy a modelleket továbbfejlesztve a makroprudenciális politikai eszközöket egységes modellkeretben lehessen vizsgálni, segítve a makroprudenciális politikai döntéshozatalt. A doktori értekezés elején a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját hasonlítottuk össze. A GDP-arányos hitelállomány trendtől való eltérésének, a hitelrésnek a számszerűsítéséhez három különböző trendszűrő eljárás segítségével dekomponáltuk a vizsgált idősort trendre és ciklikus részre: egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel, valamint egy többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettünk. A dekomponálást és a hitelrés meghatározását a vállalati és a háztartási szegmensre külön végeztük. A három módszer közül az erre a célra fejlesztett, más változók információtartalmát is felhasználó Hodrick–Prescott-szűrő mutatta a legkisebb végponti bizonytalanságot, a kapott eredmények pedig összhangban vannak a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képpel: a 2008-as válság kitöréséig a hitelrés folyamatosan nyílt, elsősorban a háztartási devizahitelezés felfutása miatt. A válságot követő alkalmazkodás során azonban a hitelrés zárult, a hitelállomány nagymértékű leépülése miatt pedig az időszak végére negatív lett a hitelrés értéke. Mivel rámutattunk a vállalati és a háztartási szegmensben is a hitelciklus meglétére Magyarországon, külön modellt fejlesztettünk a vállalati hitelezésre és a lakossági jelzáloghitelezésre is. A fejlesztett modellek ágensalapúak, mivel az ágensalapú modellek a bankrendszer sajátosságait könnyebben tudják modellezni, mint a DSGE-modellek, különösen ami az egyensúlytalanságok felépülését illeti. Az ágensalapú modellek a gazdaságot heterogén szereplőkből kiindulva modellezik, és a gazdaságot egyenletrendszerek megoldása helyett számítógépes szimulációval vizsgálják. Ennek köszönhetően mikroszinten tetszőleges viselkedési és döntési szabályokat lehet bennük szerepeltetni, amelyek makroszintű mintázatokat eredményezhetnek. A monetáris és a makroprudenciális politika vitelét ennek megfelelően a jövőben az ágensalapú modellek is segíthetik. A két elméleti modell bemutatása előtt ezért röviden összefoglaltuk az ágensalapú makromodellezés jellemzőit, amely bevezetést nyújtott az ágensalapú makromodellezés jelenlegi állapotába. Ismertettük az általunk három legfontosabbnak ítélt ágensalapú makromodell alapjait egy-egy olyan változatukon keresztül, amelyek már részletesebben foglalkoznak a hitelezéssel. Az ismertetés során rámutattunk az ágensalapú modellezés előnyeire és a modellfejlesztéssel járó nehézségekre is. A vállalati modell makromodell, és fejlesztése során az egyik ismertetett ágensalapú makromodell építőköveit vettük át. Olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és a vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, a fiskális politika mellett pedig makroprudenciális szabályozás is szerepel benne. A fogyasztási jószágot termelő vállalatok hitelfelvétele során a gazdaságban hitelciklusok alakulnak ki, a modell által generált hitelciklusok pedig hosszabbak az üzleti ciklusoknál. A bankrendszer a hitelezésen keresztül támogatja a gazdaság növekedését, recesszió esetén azonban a hitelezés csökkenése miatt tovább mélyül a válság. Az endogén módon felépülő hitelciklusok lehetővé tették, hogy a modellben vizsgáljuk a bankrendszer prociklikalitását csökkentő makroprudenciális eszköz, az anticiklikus tőkepufferráta alkalmazását. Eredményeink alapján ez a szabályozói eszköz a pénzügyi stabilitás növelése mellett recesszió esetén csökkenti a GDP visszaesésének mértékét, a felívelés alatt ugyanakkor kismértékű növekedési áldozattal is jár. A makroprudenciális politikának a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatokat is csökkentenie kell. Ennek megfelelően a másik elméleti modellként olyan ágensalapú lakáspiaci modellt fejlesztettünk, amelyben lehetőség van két széles körben alkalmazott makroprudenciális eszköz, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (PTI), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) hatásának vizsgálatára. A modellben szereplő lakáspiac keresletvezérelt: a háztartások lakásvásárlását nem kötik kínálati korlátok, hanem azt a háztartások preferenciája, jövedelme, valamint a makroprudenciális szabályokból fakadó hitelezési korlátok határozzák meg. A modellben szereplő 1 millió háztartást magyar adatbázisok felhasználásával generáltuk. Értékeltük a jelenlegi szabályozás hatását különböző makrogazdasági sokkok esetén, valamint megvizsgáltuk, hogy a PTI- és LTV-korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az eredmény függ a sokkokra vonatkozó várakozásoktól és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. Emiatt különböző szempontok alapján más-más LTV-PTI kombináció lehet optimális. A modell eredményei alapján azonban a bankrendszer hosszú távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80%-os LTV-korlátnál szigorúbb előírást alkalmazni. A doktori értekezés legfontosabb új tudományos eredményei: • Többváltozós Hodrick-Prescott-szűrő fejlesztése a magyar hitelrés számszerűsítésére, ami a válságot követően elsőként a magyarországi hitelrés alakulására elméleti szempontból és szakértői szemmel is megalapozott becslést adott. • Olyan ágensalapú makromodell fejlesztése a vállalati hitelezésre, amelyben endogén módon az üzleti ciklusoknál hosszabb hitelciklusok alakulnak ki, lehetővé téve az anticiklikus tőkepufferráta vizsgálatát. • Magyar adatbázisok felhasználásával egymillió háztartást tartalmazó lakáspiaci modell fejlesztése az adósságfékszabályok vizsgálatára, amelyben lakáspiaci- és hitelciklusok is kialakulnak. A bankrendszer jövedelmezősége szempontjából nem szükséges a hitelfedezeti arányra vonatkozó előírásokat tovább szigorítani, a nemteljesítés valószínűségére és a veszteségek nagyságára közvetlenül inkább az egyes adósok jövedelemarányos törlesztőrészletének a nagysága hat."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/1/Mero_Bence_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/6/Mero_Bence_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/13/Mero_Bence_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1075/"],"dc:subject":["Pénzügy","Gazdasági fejlődés"],"dc:title":["Hitelciklusok modellezése empirikus és ágensalapú megközelítésben = Empirical and agent based modelling of credit cycles"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}