{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1074"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1074","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management","abstract":"A pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait. Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok: • A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk. • Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend. • A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál. A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén: • Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén. • Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás. • Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál. • A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt. • Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat. • Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás. • Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba. • Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére.","abstract_html":"A pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait. Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok: • A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk. • Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend. • A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál. A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén: • Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén. • Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás. • Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál. • A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt. • Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat. • Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás. • Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba. • Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére.","abstract_has_math":false,"creators":["Rácz, Dávid Andor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-01","date_published":"2020-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Pénzügy"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Rácz, Dávid Andor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-01-07"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/1/Racz_David_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/2/Racz_David_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/13/Racz_David_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/19/Racz_David_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait. Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok: • A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk. • Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend. • A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál. A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén: • Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén. • Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás. • Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál. • A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt. • Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat. • Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás. • Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba. • Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Rácz, Dávid Andor"],"dc:date":["2020-01-07"],"dc:date.issued":["2020-01"],"dc:description.abstract":["A pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait. Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok: • A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk. • Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend. • A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál. A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén: • Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén. • Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás. • Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál. • A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt. • Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat. • Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás. • Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba. • Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/1/Racz_David_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/2/Racz_David_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/13/Racz_David_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/19/Racz_David_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1074/"],"dc:subject":["Pénzügy"],"dc:title":["Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}