{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1071"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1071","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A görög államépítés nemzetközi háttere: a híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig = The international background of Greek nation building. From the Massacre of Chios until the Tragedy of Smyrna","abstract":"A Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével. A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...)","abstract_html":"A Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével. A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Surányi, Csaba"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-01","date_published":"2020-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Surányi, Csaba"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-01-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/1/Suranyi_Csaba_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/2/Suranyi_Csaba_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/13/Suranyi_Csaba_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/19/Suranyi_Csaba_ism.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével. A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A görög államépítés nemzetközi háttere: a híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig = The international background of Greek nation building. From the Massacre of Chios until the Tragedy of Smyrna"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Surányi, Csaba"],"dc:date":["2020-01-22"],"dc:date.issued":["2020-01"],"dc:description.abstract":["A Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével. A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/1/Suranyi_Csaba_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/2/Suranyi_Csaba_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/13/Suranyi_Csaba_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/19/Suranyi_Csaba_ism.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1071/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"],"dc:title":["A görög államépítés nemzetközi háttere: a híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig = The international background of Greek nation building. From the Massacre of Chios until the Tragedy of Smyrna"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}