{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1070"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1070","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure","abstract":"Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)","abstract_html":"Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Szabó, Tamás"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2020,"date_issued":"2020-02","date_published":"2020-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szabó, Tamás"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2020-02-06"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2020-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/1/Szabo_Tamas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/2/Szabo_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/11/Szabo_Tamas_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szabó, Tamás"],"dc:date":["2020-02-06"],"dc:date.issued":["2020-02"],"dc:description.abstract":["Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/1/Szabo_Tamas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/2/Szabo_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/11/Szabo_Tamas_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1070/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}