{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1067"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1067","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése = Comparative Analysis of University Sustainability Initiatives","abstract":"A felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős. Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is. A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára. A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat. A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét. A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés.","abstract_html":"A felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős. Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is. A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára. A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat. A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét. A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés.","abstract_has_math":false,"creators":["Besenyei, Mónika"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-11","date_published":"2019-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Oktatás","Gazdasági fejlődés"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Besenyei, Mónika"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-11-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Oktatás","Gazdasági fejlődés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/1/Besenyei_Monika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/2/Besenyei_Monika_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/13/Besenyei_Monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/19/Besenyei_Monika_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős. Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is. A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára. A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat. A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét. A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése = Comparative Analysis of University Sustainability Initiatives"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Besenyei, Mónika"],"dc:date":["2019-11-14"],"dc:date.issued":["2019-11"],"dc:description.abstract":["A felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős. Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is. A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára. A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat. A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét. A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/1/Besenyei_Monika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/2/Besenyei_Monika_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/13/Besenyei_Monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/19/Besenyei_Monika_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/"],"dc:subject":["Oktatás","Gazdasági fejlődés"],"dc:title":["Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése = Comparative Analysis of University Sustainability Initiatives"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}