{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1066"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1066","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A működési kockázatkezelés kiemelt kérdései a pénzügyi szektorban = Key issues of operational risk management in the financial sector","abstract":"A működési kockázat „a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a stratégiai és reputációs kockázatot” (BCBS, 2006, 144. pp). Ez a kockázattípus – az európai bankok által az egyes kockázattípusokra képzett tőke megoszlása alapján – mára a hitelkockázat után a második legjelentősebb kockázattípussá vált megelőzve a piaci kockázatot (EBA, 2017/b). A disszertáció középpontjában a bankszektor működési kockázatkezelési folyamatai állnak, de mivel a működési kockázatok nem bankspecifikusak, az itt felvázolt kutatási eredmények más szektorok, illetve a szabályozó számára is megfontolandóak lehetnek. Jelen disszertációban megfogalmazott, legfontosabb kutatási kérdések a következőek: • Mely országspecifikus tényezők befolyásolják szignifikánsan az egyes országokban bekövetkezett működési veszteségesemények nagyságát és gyakoriságát? • A bankok milyen információkat tesznek közzé a működési kockázatkezelési rendszerükről? A közzétett információk tartalma és minősége milyen pénzügyi és vállalatirányítási tényezőkkel van kapcsolatban? • A banki működési kockázatkezelési rendszer legfejlettebb eleme, a kockázati étvágy keretrendszer milyen mértékben található meg a magyar bankok gyakorlatában, a banki szakértők milyen kihívásokat látnak a keretrendszer bevezetésével kapcsolatban? Az első kutatásban – publikus veszteségadatbázis felhasználásával – elemezzük a működési veszteségek bekövetkezési gyakoriságát és hatását befolyásoló, ország szintű tényezőket 92 ország 2008 és 2016 között bekövetkezett működési veszteségei alapján. 1. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a korábbi tanulmányokban szignifikánsként meghatározott kormányzati mutatók magyarázó ereje nem igazolható, ellenben a sajtószabadságra vonatkozó mutató szignifikáns. A számok mögött megbúvó következtetés az, hogy az alacsony sajtószabadsággal rendelkező országokban, az érzékeny működési veszteségesemények, mint a belső és külső csalások, folyamati és emberi hibák, korrupció, üzletviteli kockázat stb. nem tudnak napvilágra kerülni, így nem szerepelnek a vizsgált adatbázisokban. A veszteségadatok elemzésekor így ezek az országok – tévesen – kevésbé kockázatosnak tűnnek. Ebből következik, hogy a publikus adatbázisokon történő modellezés esetén figyelnünk kell a torzító hatások kiküszöbölésére és korrigálnunk kell az adatainkat a sajtószabadság vagy hasonló kontroláló változó beépítésével. 2. A második kutatás során a Visegrádi Négyek 26 bankjának 2008-2016 közötti időszakban megjelent éves jelentéseinek és a III. Pillér alatti kockázati jelentéseinek tartalomelemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a V4 országok legnagyobb bankjainak kockázati közzétételét mind tartalom, mind minőség szempontjából pozitívan befolyásolja az intézmény mérete (a mérlegfőösszeg természetes logaritmusa alapján), a tőkeáttétele, és az, ha az intézmény az AMA módszertant választja a működési kockázatok utáni tőke képzésére. Az eredmények nem mutatnak kapcsolatot a közzétételekhez kapcsolódó indexek és a ROA értéke között. A board struktúráját tekintve, a board mérete pozitívan befolyásolja a közzétételek tartalmi elemeit, ha a konfidencia-intervallumot 90%-ban határozzuk meg. A közzétételek minősége szempontjából a board mérete nem tekinthető szignifikánsnak. Ugyanígy az igazgatóságon belül a külső tagok aránya nem szignifikáns egyik regresszióban sem. A jelentések minőségét viszont pozitívan befolyásolja, ha a vezérigazgató és a board elnöke ugyanaz a személy. Azt azonban nem igazolja a regresszió elemzés, hogy kapcsolat lenne a riportok tartalma, illetve a CEO és a board elnöki pozíció dualitása között. A harmadik kutatásban az előző két kvantitatív elemzés kiegészül egy interjúkon és on-line kérdőíveken alapuló, kvalitatív elemzéssel. A kutatás azt vizsgálja, hogy a hazai bankok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kihívásokkal szembesülnek a kockázati étvágy keretrendszerének kialakításakor. 3. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg elérhető, kockázati étvágyra vonatkozó iránymutatások meglehetősen szűkszavúak, ugyanakkor a kockázati étvágy keretrendszer szerepe, mind felügyeleti, mind belső, stratégiai szempontból felértékelődött. A hazai pénzintézeti szektorban elindult a keretrendszer kiépítése, de kevés az az intézmény, ahol az valóban – mint a belső kontrollrendszer szerves része – működik. A kutatás alapján feltérképeztük, mely mérési eszközök mely kockázattípus esetén alkalmazhatóak. A keretrendszer kialakítását az első pilléres kockázatok esetében érdemes elkezdeni, mert ezek azok a kockázatok, ahol a bankok kellően fejlett kockázatkezelési eszközökkel, módszerekkel rendelkeznek.","abstract_html":"A működési kockázat „a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a stratégiai és reputációs kockázatot” (BCBS, 2006, 144. pp). Ez a kockázattípus – az európai bankok által az egyes kockázattípusokra képzett tőke megoszlása alapján – mára a hitelkockázat után a második legjelentősebb kockázattípussá vált megelőzve a piaci kockázatot (EBA, 2017/b). A disszertáció középpontjában a bankszektor működési kockázatkezelési folyamatai állnak, de mivel a működési kockázatok nem bankspecifikusak, az itt felvázolt kutatási eredmények más szektorok, illetve a szabályozó számára is megfontolandóak lehetnek. Jelen disszertációban megfogalmazott, legfontosabb kutatási kérdések a következőek: • Mely országspecifikus tényezők befolyásolják szignifikánsan az egyes országokban bekövetkezett működési veszteségesemények nagyságát és gyakoriságát? • A bankok milyen információkat tesznek közzé a működési kockázatkezelési rendszerükről? A közzétett információk tartalma és minősége milyen pénzügyi és vállalatirányítási tényezőkkel van kapcsolatban? • A banki működési kockázatkezelési rendszer legfejlettebb eleme, a kockázati étvágy keretrendszer milyen mértékben található meg a magyar bankok gyakorlatában, a banki szakértők milyen kihívásokat látnak a keretrendszer bevezetésével kapcsolatban? Az első kutatásban – publikus veszteségadatbázis felhasználásával – elemezzük a működési veszteségek bekövetkezési gyakoriságát és hatását befolyásoló, ország szintű tényezőket 92 ország 2008 és 2016 között bekövetkezett működési veszteségei alapján. 1. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a korábbi tanulmányokban szignifikánsként meghatározott kormányzati mutatók magyarázó ereje nem igazolható, ellenben a sajtószabadságra vonatkozó mutató szignifikáns. A számok mögött megbúvó következtetés az, hogy az alacsony sajtószabadsággal rendelkező országokban, az érzékeny működési veszteségesemények, mint a belső és külső csalások, folyamati és emberi hibák, korrupció, üzletviteli kockázat stb. nem tudnak napvilágra kerülni, így nem szerepelnek a vizsgált adatbázisokban. A veszteségadatok elemzésekor így ezek az országok – tévesen – kevésbé kockázatosnak tűnnek. Ebből következik, hogy a publikus adatbázisokon történő modellezés esetén figyelnünk kell a torzító hatások kiküszöbölésére és korrigálnunk kell az adatainkat a sajtószabadság vagy hasonló kontroláló változó beépítésével. 2. A második kutatás során a Visegrádi Négyek 26 bankjának 2008-2016 közötti időszakban megjelent éves jelentéseinek és a III. Pillér alatti kockázati jelentéseinek tartalomelemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a V4 országok legnagyobb bankjainak kockázati közzétételét mind tartalom, mind minőség szempontjából pozitívan befolyásolja az intézmény mérete (a mérlegfőösszeg természetes logaritmusa alapján), a tőkeáttétele, és az, ha az intézmény az AMA módszertant választja a működési kockázatok utáni tőke képzésére. Az eredmények nem mutatnak kapcsolatot a közzétételekhez kapcsolódó indexek és a ROA értéke között. A board struktúráját tekintve, a board mérete pozitívan befolyásolja a közzétételek tartalmi elemeit, ha a konfidencia-intervallumot 90%-ban határozzuk meg. A közzétételek minősége szempontjából a board mérete nem tekinthető szignifikánsnak. Ugyanígy az igazgatóságon belül a külső tagok aránya nem szignifikáns egyik regresszióban sem. A jelentések minőségét viszont pozitívan befolyásolja, ha a vezérigazgató és a board elnöke ugyanaz a személy. Azt azonban nem igazolja a regresszió elemzés, hogy kapcsolat lenne a riportok tartalma, illetve a CEO és a board elnöki pozíció dualitása között. A harmadik kutatásban az előző két kvantitatív elemzés kiegészül egy interjúkon és on-line kérdőíveken alapuló, kvalitatív elemzéssel. A kutatás azt vizsgálja, hogy a hazai bankok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kihívásokkal szembesülnek a kockázati étvágy keretrendszerének kialakításakor. 3. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg elérhető, kockázati étvágyra vonatkozó iránymutatások meglehetősen szűkszavúak, ugyanakkor a kockázati étvágy keretrendszer szerepe, mind felügyeleti, mind belső, stratégiai szempontból felértékelődött. A hazai pénzintézeti szektorban elindult a keretrendszer kiépítése, de kevés az az intézmény, ahol az valóban – mint a belső kontrollrendszer szerves része – működik. A kutatás alapján feltérképeztük, mely mérési eszközök mely kockázattípus esetén alkalmazhatóak. A keretrendszer kialakítását az első pilléres kockázatok esetében érdemes elkezdeni, mert ezek azok a kockázatok, ahol a bankok kellően fejlett kockázatkezelési eszközökkel, módszerekkel rendelkeznek.","abstract_has_math":false,"creators":["Tamásné Vőneki, Zsuzsanna"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-10","date_published":"2019-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Pénzügy"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tamásné Vőneki, Zsuzsanna"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-10-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/25/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/31/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/37/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/43/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A működési kockázat „a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a stratégiai és reputációs kockázatot” (BCBS, 2006, 144. pp). Ez a kockázattípus – az európai bankok által az egyes kockázattípusokra képzett tőke megoszlása alapján – mára a hitelkockázat után a második legjelentősebb kockázattípussá vált megelőzve a piaci kockázatot (EBA, 2017/b). A disszertáció középpontjában a bankszektor működési kockázatkezelési folyamatai állnak, de mivel a működési kockázatok nem bankspecifikusak, az itt felvázolt kutatási eredmények más szektorok, illetve a szabályozó számára is megfontolandóak lehetnek. Jelen disszertációban megfogalmazott, legfontosabb kutatási kérdések a következőek: • Mely országspecifikus tényezők befolyásolják szignifikánsan az egyes országokban bekövetkezett működési veszteségesemények nagyságát és gyakoriságát? • A bankok milyen információkat tesznek közzé a működési kockázatkezelési rendszerükről? A közzétett információk tartalma és minősége milyen pénzügyi és vállalatirányítási tényezőkkel van kapcsolatban? • A banki működési kockázatkezelési rendszer legfejlettebb eleme, a kockázati étvágy keretrendszer milyen mértékben található meg a magyar bankok gyakorlatában, a banki szakértők milyen kihívásokat látnak a keretrendszer bevezetésével kapcsolatban? Az első kutatásban – publikus veszteségadatbázis felhasználásával – elemezzük a működési veszteségek bekövetkezési gyakoriságát és hatását befolyásoló, ország szintű tényezőket 92 ország 2008 és 2016 között bekövetkezett működési veszteségei alapján. 1. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a korábbi tanulmányokban szignifikánsként meghatározott kormányzati mutatók magyarázó ereje nem igazolható, ellenben a sajtószabadságra vonatkozó mutató szignifikáns. A számok mögött megbúvó következtetés az, hogy az alacsony sajtószabadsággal rendelkező országokban, az érzékeny működési veszteségesemények, mint a belső és külső csalások, folyamati és emberi hibák, korrupció, üzletviteli kockázat stb. nem tudnak napvilágra kerülni, így nem szerepelnek a vizsgált adatbázisokban. A veszteségadatok elemzésekor így ezek az országok – tévesen – kevésbé kockázatosnak tűnnek. Ebből következik, hogy a publikus adatbázisokon történő modellezés esetén figyelnünk kell a torzító hatások kiküszöbölésére és korrigálnunk kell az adatainkat a sajtószabadság vagy hasonló kontroláló változó beépítésével. 2. A második kutatás során a Visegrádi Négyek 26 bankjának 2008-2016 közötti időszakban megjelent éves jelentéseinek és a III. Pillér alatti kockázati jelentéseinek tartalomelemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a V4 országok legnagyobb bankjainak kockázati közzétételét mind tartalom, mind minőség szempontjából pozitívan befolyásolja az intézmény mérete (a mérlegfőösszeg természetes logaritmusa alapján), a tőkeáttétele, és az, ha az intézmény az AMA módszertant választja a működési kockázatok utáni tőke képzésére. Az eredmények nem mutatnak kapcsolatot a közzétételekhez kapcsolódó indexek és a ROA értéke között. A board struktúráját tekintve, a board mérete pozitívan befolyásolja a közzétételek tartalmi elemeit, ha a konfidencia-intervallumot 90%-ban határozzuk meg. A közzétételek minősége szempontjából a board mérete nem tekinthető szignifikánsnak. Ugyanígy az igazgatóságon belül a külső tagok aránya nem szignifikáns egyik regresszióban sem. A jelentések minőségét viszont pozitívan befolyásolja, ha a vezérigazgató és a board elnöke ugyanaz a személy. Azt azonban nem igazolja a regresszió elemzés, hogy kapcsolat lenne a riportok tartalma, illetve a CEO és a board elnöki pozíció dualitása között. A harmadik kutatásban az előző két kvantitatív elemzés kiegészül egy interjúkon és on-line kérdőíveken alapuló, kvalitatív elemzéssel. A kutatás azt vizsgálja, hogy a hazai bankok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kihívásokkal szembesülnek a kockázati étvágy keretrendszerének kialakításakor. 3. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg elérhető, kockázati étvágyra vonatkozó iránymutatások meglehetősen szűkszavúak, ugyanakkor a kockázati étvágy keretrendszer szerepe, mind felügyeleti, mind belső, stratégiai szempontból felértékelődött. A hazai pénzintézeti szektorban elindult a keretrendszer kiépítése, de kevés az az intézmény, ahol az valóban – mint a belső kontrollrendszer szerves része – működik. A kutatás alapján feltérképeztük, mely mérési eszközök mely kockázattípus esetén alkalmazhatóak. A keretrendszer kialakítását az első pilléres kockázatok esetében érdemes elkezdeni, mert ezek azok a kockázatok, ahol a bankok kellően fejlett kockázatkezelési eszközökkel, módszerekkel rendelkeznek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A működési kockázatkezelés kiemelt kérdései a pénzügyi szektorban = Key issues of operational risk management in the financial sector"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tamásné Vőneki, Zsuzsanna"],"dc:date":["2019-10-14"],"dc:date.issued":["2019-10"],"dc:description.abstract":["A működési kockázat „a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a stratégiai és reputációs kockázatot” (BCBS, 2006, 144. pp). Ez a kockázattípus – az európai bankok által az egyes kockázattípusokra képzett tőke megoszlása alapján – mára a hitelkockázat után a második legjelentősebb kockázattípussá vált megelőzve a piaci kockázatot (EBA, 2017/b). A disszertáció középpontjában a bankszektor működési kockázatkezelési folyamatai állnak, de mivel a működési kockázatok nem bankspecifikusak, az itt felvázolt kutatási eredmények más szektorok, illetve a szabályozó számára is megfontolandóak lehetnek. Jelen disszertációban megfogalmazott, legfontosabb kutatási kérdések a következőek: • Mely országspecifikus tényezők befolyásolják szignifikánsan az egyes országokban bekövetkezett működési veszteségesemények nagyságát és gyakoriságát? • A bankok milyen információkat tesznek közzé a működési kockázatkezelési rendszerükről? A közzétett információk tartalma és minősége milyen pénzügyi és vállalatirányítási tényezőkkel van kapcsolatban? • A banki működési kockázatkezelési rendszer legfejlettebb eleme, a kockázati étvágy keretrendszer milyen mértékben található meg a magyar bankok gyakorlatában, a banki szakértők milyen kihívásokat látnak a keretrendszer bevezetésével kapcsolatban? Az első kutatásban – publikus veszteségadatbázis felhasználásával – elemezzük a működési veszteségek bekövetkezési gyakoriságát és hatását befolyásoló, ország szintű tényezőket 92 ország 2008 és 2016 között bekövetkezett működési veszteségei alapján. 1. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a korábbi tanulmányokban szignifikánsként meghatározott kormányzati mutatók magyarázó ereje nem igazolható, ellenben a sajtószabadságra vonatkozó mutató szignifikáns. A számok mögött megbúvó következtetés az, hogy az alacsony sajtószabadsággal rendelkező országokban, az érzékeny működési veszteségesemények, mint a belső és külső csalások, folyamati és emberi hibák, korrupció, üzletviteli kockázat stb. nem tudnak napvilágra kerülni, így nem szerepelnek a vizsgált adatbázisokban. A veszteségadatok elemzésekor így ezek az országok – tévesen – kevésbé kockázatosnak tűnnek. Ebből következik, hogy a publikus adatbázisokon történő modellezés esetén figyelnünk kell a torzító hatások kiküszöbölésére és korrigálnunk kell az adatainkat a sajtószabadság vagy hasonló kontroláló változó beépítésével. 2. A második kutatás során a Visegrádi Négyek 26 bankjának 2008-2016 közötti időszakban megjelent éves jelentéseinek és a III. Pillér alatti kockázati jelentéseinek tartalomelemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a V4 országok legnagyobb bankjainak kockázati közzétételét mind tartalom, mind minőség szempontjából pozitívan befolyásolja az intézmény mérete (a mérlegfőösszeg természetes logaritmusa alapján), a tőkeáttétele, és az, ha az intézmény az AMA módszertant választja a működési kockázatok utáni tőke képzésére. Az eredmények nem mutatnak kapcsolatot a közzétételekhez kapcsolódó indexek és a ROA értéke között. A board struktúráját tekintve, a board mérete pozitívan befolyásolja a közzétételek tartalmi elemeit, ha a konfidencia-intervallumot 90%-ban határozzuk meg. A közzétételek minősége szempontjából a board mérete nem tekinthető szignifikánsnak. Ugyanígy az igazgatóságon belül a külső tagok aránya nem szignifikáns egyik regresszióban sem. A jelentések minőségét viszont pozitívan befolyásolja, ha a vezérigazgató és a board elnöke ugyanaz a személy. Azt azonban nem igazolja a regresszió elemzés, hogy kapcsolat lenne a riportok tartalma, illetve a CEO és a board elnöki pozíció dualitása között. A harmadik kutatásban az előző két kvantitatív elemzés kiegészül egy interjúkon és on-line kérdőíveken alapuló, kvalitatív elemzéssel. A kutatás azt vizsgálja, hogy a hazai bankok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kihívásokkal szembesülnek a kockázati étvágy keretrendszerének kialakításakor. 3. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg elérhető, kockázati étvágyra vonatkozó iránymutatások meglehetősen szűkszavúak, ugyanakkor a kockázati étvágy keretrendszer szerepe, mind felügyeleti, mind belső, stratégiai szempontból felértékelődött. A hazai pénzintézeti szektorban elindult a keretrendszer kiépítése, de kevés az az intézmény, ahol az valóban – mint a belső kontrollrendszer szerves része – működik. A kutatás alapján feltérképeztük, mely mérési eszközök mely kockázattípus esetén alkalmazhatóak. A keretrendszer kialakítását az első pilléres kockázatok esetében érdemes elkezdeni, mert ezek azok a kockázatok, ahol a bankok kellően fejlett kockázatkezelési eszközökkel, módszerekkel rendelkeznek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/25/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/31/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/37/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/43/Tamasne_Voneki_Zsuzsanna_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1066/"],"dc:subject":["Pénzügy"],"dc:title":["A működési kockázatkezelés kiemelt kérdései a pénzügyi szektorban = Key issues of operational risk management in the financial sector"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}