{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1054"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1054","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A projektmenedzsment kompetencia és a projektsiker összefüggései az olajipar projekt-intenzív upstream üzletágában = The relationship between project management competence and project success in the project-intensive upstream sector of the oil industry","abstract":"Az értekezés egyik célja, hogy bemutassa a projektmenedzsment-kompetenciák és a kapcsolódó fogalmak szakirodalmát, amelynek keretében az akadémiai forrásokon túl elemzi és összehasonlítja a legfontosabb projektmenedzsment-kompetencia szabványok alapvető kompetencia értelmezését is. Az értekezés másik fő célja az, hogy feltárja a projektmenedzsment-kompetenciák és a projektek sikeres teljesítése közti kapcsolat jellegét és annak konkrét aspektusait. A témában született korábbi kutatások a projektsikert jellemzően homogén jelenségnek tekintették, azaz nem kezelték differenciáltan a projektsiker kérdéskörét és nem tettek különbséget a sikeresség különböző kritérium-dimenziói között. Jellemzően a projektek sikerességét a klasszikus projektháromszög szerint értelmezték és nem egy többszintű, hierarchikus kritériumrendszer alapján. Ezért ezek a kutatások nem tudtak egy egymásra épülő, konzisztens képet adni a projektmenedzsment kompetencia kérdésköréről és nem tudták egymásra építve egyre árnyaltabb módon ábrázolni a kompetencia és a siker közti összefüggést. A projektsiker hierarchikus kritériummodelljének megközelítését alapul véve (Görög, 2013) azonban lehetőség nyílik nem csupán a szűken értelmezett hatékonyság, hanem a hatásosság dimenziójában is elemezni a projektmenedzsment-kompetenciák hozzájárulását a projektek sikeréhez. Módszertani szempontból a korábbi kutatások fő hiányosságának az tekinthető, hogy a projektmenedzser kompetenciájának értékelése leginkább szubjektív, a kutatásba bevont személyek önértékelésen alapuló módszerekkel történt. A kérdéskört itt a disszertáció kutatási céljaihoz leginkább illeszkedő feltáró jellegű vegyes kutatásmódszertannal vizsgáltuk meg (Creswell és Clark, 2006). Ugyanakkor a szakirodalomban elérhető korábbi kutatások nem terjedtek annak vizsgálatára, hogy a szervezeti kontextus, milyen hatással lehet a projektmenedzsment kompetenciák érvényre jutásában, így a dolgozat ennek aspektusait is górcső alá vette. A kutatás a következő eredményekkel zárult: 1. A vizsgálat rámutatott, hogy a vizsgált szervezetcsoporton belül még mindig alapvetően a klasszikus hatékonysági szempontok, azaz a projektháromszög szerinti sikerkritérium alapján értékelik a projektek sikerességét. Azonban a szervezetcsoporton belül vannak olyan előremutató jelek, amelyek a felsővezetés nyitottságát és támogatását fejezik ki, így nem csak a klasszikus projekt menedzsment eszköztár fejlesztését célzó gyakorlati kompetenciaterület fejlesztését célozzák, hanem teret kapnak a humán kompetencia fejlesztési programok is. 2. A feltáró jellegű kvalitatív kutatás rámutatott a kompetencia-területek és a sikertényezők kapcsolatára, azaz arra, hogy a gyakorlati (practice) kompetenciacsoport elemei alapvetően a projektháromszög szerinti sikerességhez, kontextus (perspective) kompetencia-terület elemei a projekttulajdonosi szervezet megelégedettségéhez, míg a humán (people) kompetencia-terület elemei alapvetően az érintett érdekcsoportok szerinti sikerhez járulnak hozzá. A vizsgálat rámutatott az önreflexió és az önmenedzsment és a leleményesség kompetenciák szerepére a projekt szervezeten belüli elfogadtatásában. 3. Bizonyításra került, hogy a szervezeti sajátosságok hatással vannak arra, hogy az ágazban dolgozó gyakorló projektmenedzserek meglévő projektmenedzsment kompetenciái milyen mértékben tudnak érvényre jutni a projektsiker elérésében, hisz a szervezeti gátló tényezők akadályozhatják a kompetenciák kiteljesedését. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy más kompetencia-elemek együttesen kompenzálhatják ezt. A szervezeti kontextus jellegének és a projektmenedzsment kompetenciák kapcsolatának részletesebb elemzése fontos jövőbeli cél lehet ahhoz, hogy az azonosított jelenségről pontosabb képet kapjunk.","abstract_html":"Az értekezés egyik célja, hogy bemutassa a projektmenedzsment-kompetenciák és a kapcsolódó fogalmak szakirodalmát, amelynek keretében az akadémiai forrásokon túl elemzi és összehasonlítja a legfontosabb projektmenedzsment-kompetencia szabványok alapvető kompetencia értelmezését is. Az értekezés másik fő célja az, hogy feltárja a projektmenedzsment-kompetenciák és a projektek sikeres teljesítése közti kapcsolat jellegét és annak konkrét aspektusait. A témában született korábbi kutatások a projektsikert jellemzően homogén jelenségnek tekintették, azaz nem kezelték differenciáltan a projektsiker kérdéskörét és nem tettek különbséget a sikeresség különböző kritérium-dimenziói között. Jellemzően a projektek sikerességét a klasszikus projektháromszög szerint értelmezték és nem egy többszintű, hierarchikus kritériumrendszer alapján. Ezért ezek a kutatások nem tudtak egy egymásra épülő, konzisztens képet adni a projektmenedzsment kompetencia kérdésköréről és nem tudták egymásra építve egyre árnyaltabb módon ábrázolni a kompetencia és a siker közti összefüggést. A projektsiker hierarchikus kritériummodelljének megközelítését alapul véve (Görög, 2013) azonban lehetőség nyílik nem csupán a szűken értelmezett hatékonyság, hanem a hatásosság dimenziójában is elemezni a projektmenedzsment-kompetenciák hozzájárulását a projektek sikeréhez. Módszertani szempontból a korábbi kutatások fő hiányosságának az tekinthető, hogy a projektmenedzser kompetenciájának értékelése leginkább szubjektív, a kutatásba bevont személyek önértékelésen alapuló módszerekkel történt. A kérdéskört itt a disszertáció kutatási céljaihoz leginkább illeszkedő feltáró jellegű vegyes kutatásmódszertannal vizsgáltuk meg (Creswell és Clark, 2006). Ugyanakkor a szakirodalomban elérhető korábbi kutatások nem terjedtek annak vizsgálatára, hogy a szervezeti kontextus, milyen hatással lehet a projektmenedzsment kompetenciák érvényre jutásában, így a dolgozat ennek aspektusait is górcső alá vette. A kutatás a következő eredményekkel zárult: 1. A vizsgálat rámutatott, hogy a vizsgált szervezetcsoporton belül még mindig alapvetően a klasszikus hatékonysági szempontok, azaz a projektháromszög szerinti sikerkritérium alapján értékelik a projektek sikerességét. Azonban a szervezetcsoporton belül vannak olyan előremutató jelek, amelyek a felsővezetés nyitottságát és támogatását fejezik ki, így nem csak a klasszikus projekt menedzsment eszköztár fejlesztését célzó gyakorlati kompetenciaterület fejlesztését célozzák, hanem teret kapnak a humán kompetencia fejlesztési programok is. 2. A feltáró jellegű kvalitatív kutatás rámutatott a kompetencia-területek és a sikertényezők kapcsolatára, azaz arra, hogy a gyakorlati (practice) kompetenciacsoport elemei alapvetően a projektháromszög szerinti sikerességhez, kontextus (perspective) kompetencia-terület elemei a projekttulajdonosi szervezet megelégedettségéhez, míg a humán (people) kompetencia-terület elemei alapvetően az érintett érdekcsoportok szerinti sikerhez járulnak hozzá. A vizsgálat rámutatott az önreflexió és az önmenedzsment és a leleményesség kompetenciák szerepére a projekt szervezeten belüli elfogadtatásában. 3. Bizonyításra került, hogy a szervezeti sajátosságok hatással vannak arra, hogy az ágazban dolgozó gyakorló projektmenedzserek meglévő projektmenedzsment kompetenciái milyen mértékben tudnak érvényre jutni a projektsiker elérésében, hisz a szervezeti gátló tényezők akadályozhatják a kompetenciák kiteljesedését. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy más kompetencia-elemek együttesen kompenzálhatják ezt. A szervezeti kontextus jellegének és a projektmenedzsment kompetenciák kapcsolatának részletesebb elemzése fontos jövőbeli cél lehet ahhoz, hogy az azonosított jelenségről pontosabb képet kapjunk.","abstract_has_math":false,"creators":["Horváth, Viktória"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-06","date_published":"2019-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Gazdasági fejlődés","Ipar"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Horváth, Viktória"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-06-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdasági fejlődés","Ipar"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/1/Horvath_Viktoria_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/4/Horvath_Viktoria_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/13/Horvath_Viktoria_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/19/Horvath_Viktoria_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés egyik célja, hogy bemutassa a projektmenedzsment-kompetenciák és a kapcsolódó fogalmak szakirodalmát, amelynek keretében az akadémiai forrásokon túl elemzi és összehasonlítja a legfontosabb projektmenedzsment-kompetencia szabványok alapvető kompetencia értelmezését is. Az értekezés másik fő célja az, hogy feltárja a projektmenedzsment-kompetenciák és a projektek sikeres teljesítése közti kapcsolat jellegét és annak konkrét aspektusait. A témában született korábbi kutatások a projektsikert jellemzően homogén jelenségnek tekintették, azaz nem kezelték differenciáltan a projektsiker kérdéskörét és nem tettek különbséget a sikeresség különböző kritérium-dimenziói között. Jellemzően a projektek sikerességét a klasszikus projektháromszög szerint értelmezték és nem egy többszintű, hierarchikus kritériumrendszer alapján. Ezért ezek a kutatások nem tudtak egy egymásra épülő, konzisztens képet adni a projektmenedzsment kompetencia kérdésköréről és nem tudták egymásra építve egyre árnyaltabb módon ábrázolni a kompetencia és a siker közti összefüggést. A projektsiker hierarchikus kritériummodelljének megközelítését alapul véve (Görög, 2013) azonban lehetőség nyílik nem csupán a szűken értelmezett hatékonyság, hanem a hatásosság dimenziójában is elemezni a projektmenedzsment-kompetenciák hozzájárulását a projektek sikeréhez. Módszertani szempontból a korábbi kutatások fő hiányosságának az tekinthető, hogy a projektmenedzser kompetenciájának értékelése leginkább szubjektív, a kutatásba bevont személyek önértékelésen alapuló módszerekkel történt. A kérdéskört itt a disszertáció kutatási céljaihoz leginkább illeszkedő feltáró jellegű vegyes kutatásmódszertannal vizsgáltuk meg (Creswell és Clark, 2006). Ugyanakkor a szakirodalomban elérhető korábbi kutatások nem terjedtek annak vizsgálatára, hogy a szervezeti kontextus, milyen hatással lehet a projektmenedzsment kompetenciák érvényre jutásában, így a dolgozat ennek aspektusait is górcső alá vette. A kutatás a következő eredményekkel zárult: 1. A vizsgálat rámutatott, hogy a vizsgált szervezetcsoporton belül még mindig alapvetően a klasszikus hatékonysági szempontok, azaz a projektháromszög szerinti sikerkritérium alapján értékelik a projektek sikerességét. Azonban a szervezetcsoporton belül vannak olyan előremutató jelek, amelyek a felsővezetés nyitottságát és támogatását fejezik ki, így nem csak a klasszikus projekt menedzsment eszköztár fejlesztését célzó gyakorlati kompetenciaterület fejlesztését célozzák, hanem teret kapnak a humán kompetencia fejlesztési programok is. 2. A feltáró jellegű kvalitatív kutatás rámutatott a kompetencia-területek és a sikertényezők kapcsolatára, azaz arra, hogy a gyakorlati (practice) kompetenciacsoport elemei alapvetően a projektháromszög szerinti sikerességhez, kontextus (perspective) kompetencia-terület elemei a projekttulajdonosi szervezet megelégedettségéhez, míg a humán (people) kompetencia-terület elemei alapvetően az érintett érdekcsoportok szerinti sikerhez járulnak hozzá. A vizsgálat rámutatott az önreflexió és az önmenedzsment és a leleményesség kompetenciák szerepére a projekt szervezeten belüli elfogadtatásában. 3. Bizonyításra került, hogy a szervezeti sajátosságok hatással vannak arra, hogy az ágazban dolgozó gyakorló projektmenedzserek meglévő projektmenedzsment kompetenciái milyen mértékben tudnak érvényre jutni a projektsiker elérésében, hisz a szervezeti gátló tényezők akadályozhatják a kompetenciák kiteljesedését. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy más kompetencia-elemek együttesen kompenzálhatják ezt. A szervezeti kontextus jellegének és a projektmenedzsment kompetenciák kapcsolatának részletesebb elemzése fontos jövőbeli cél lehet ahhoz, hogy az azonosított jelenségről pontosabb képet kapjunk."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A projektmenedzsment kompetencia és a projektsiker összefüggései az olajipar projekt-intenzív upstream üzletágában = The relationship between project management competence and project success in the project-intensive upstream sector of the oil industry"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Horváth, Viktória"],"dc:date":["2019-06-21"],"dc:date.issued":["2019-06"],"dc:description.abstract":["Az értekezés egyik célja, hogy bemutassa a projektmenedzsment-kompetenciák és a kapcsolódó fogalmak szakirodalmát, amelynek keretében az akadémiai forrásokon túl elemzi és összehasonlítja a legfontosabb projektmenedzsment-kompetencia szabványok alapvető kompetencia értelmezését is. Az értekezés másik fő célja az, hogy feltárja a projektmenedzsment-kompetenciák és a projektek sikeres teljesítése közti kapcsolat jellegét és annak konkrét aspektusait. A témában született korábbi kutatások a projektsikert jellemzően homogén jelenségnek tekintették, azaz nem kezelték differenciáltan a projektsiker kérdéskörét és nem tettek különbséget a sikeresség különböző kritérium-dimenziói között. Jellemzően a projektek sikerességét a klasszikus projektháromszög szerint értelmezték és nem egy többszintű, hierarchikus kritériumrendszer alapján. Ezért ezek a kutatások nem tudtak egy egymásra épülő, konzisztens képet adni a projektmenedzsment kompetencia kérdésköréről és nem tudták egymásra építve egyre árnyaltabb módon ábrázolni a kompetencia és a siker közti összefüggést. A projektsiker hierarchikus kritériummodelljének megközelítését alapul véve (Görög, 2013) azonban lehetőség nyílik nem csupán a szűken értelmezett hatékonyság, hanem a hatásosság dimenziójában is elemezni a projektmenedzsment-kompetenciák hozzájárulását a projektek sikeréhez. Módszertani szempontból a korábbi kutatások fő hiányosságának az tekinthető, hogy a projektmenedzser kompetenciájának értékelése leginkább szubjektív, a kutatásba bevont személyek önértékelésen alapuló módszerekkel történt. A kérdéskört itt a disszertáció kutatási céljaihoz leginkább illeszkedő feltáró jellegű vegyes kutatásmódszertannal vizsgáltuk meg (Creswell és Clark, 2006). Ugyanakkor a szakirodalomban elérhető korábbi kutatások nem terjedtek annak vizsgálatára, hogy a szervezeti kontextus, milyen hatással lehet a projektmenedzsment kompetenciák érvényre jutásában, így a dolgozat ennek aspektusait is górcső alá vette. A kutatás a következő eredményekkel zárult: 1. A vizsgálat rámutatott, hogy a vizsgált szervezetcsoporton belül még mindig alapvetően a klasszikus hatékonysági szempontok, azaz a projektháromszög szerinti sikerkritérium alapján értékelik a projektek sikerességét. Azonban a szervezetcsoporton belül vannak olyan előremutató jelek, amelyek a felsővezetés nyitottságát és támogatását fejezik ki, így nem csak a klasszikus projekt menedzsment eszköztár fejlesztését célzó gyakorlati kompetenciaterület fejlesztését célozzák, hanem teret kapnak a humán kompetencia fejlesztési programok is. 2. A feltáró jellegű kvalitatív kutatás rámutatott a kompetencia-területek és a sikertényezők kapcsolatára, azaz arra, hogy a gyakorlati (practice) kompetenciacsoport elemei alapvetően a projektháromszög szerinti sikerességhez, kontextus (perspective) kompetencia-terület elemei a projekttulajdonosi szervezet megelégedettségéhez, míg a humán (people) kompetencia-terület elemei alapvetően az érintett érdekcsoportok szerinti sikerhez járulnak hozzá. A vizsgálat rámutatott az önreflexió és az önmenedzsment és a leleményesség kompetenciák szerepére a projekt szervezeten belüli elfogadtatásában. 3. Bizonyításra került, hogy a szervezeti sajátosságok hatással vannak arra, hogy az ágazban dolgozó gyakorló projektmenedzserek meglévő projektmenedzsment kompetenciái milyen mértékben tudnak érvényre jutni a projektsiker elérésében, hisz a szervezeti gátló tényezők akadályozhatják a kompetenciák kiteljesedését. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy más kompetencia-elemek együttesen kompenzálhatják ezt. A szervezeti kontextus jellegének és a projektmenedzsment kompetenciák kapcsolatának részletesebb elemzése fontos jövőbeli cél lehet ahhoz, hogy az azonosított jelenségről pontosabb képet kapjunk."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/1/Horvath_Viktoria_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/4/Horvath_Viktoria_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/13/Horvath_Viktoria_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/19/Horvath_Viktoria_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1054/"],"dc:subject":["Gazdasági fejlődés","Ipar"],"dc:title":["A projektmenedzsment kompetencia és a projektsiker összefüggései az olajipar projekt-intenzív upstream üzletágában = The relationship between project management competence and project success in the project-intensive upstream sector of the oil industry"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}