{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1052"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1052","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Fejezetek a gazdaságföldrajzból: horizontális termékdifferenciálás = Chapters from economic geography: horizontal differentiation","abstract":"A disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható. Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága: • A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben. • Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest. • Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól. A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium: • Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő. • A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva. • A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található. A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul: • A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak. • A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is. • Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni. A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is: • Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek. • Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki. Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját: • A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani. • A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja. • Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van.","abstract_html":"A disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható. Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága: • A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben. • Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest. • Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól. A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium: • Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő. • A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva. • A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található. A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul: • A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak. • A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is. • Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni. A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is: • Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek. • Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki. Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját: • A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani. • A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja. • Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van.","abstract_has_math":false,"creators":["Kelemen, József"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-06","date_published":"2019-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kelemen, József"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-06-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/1/Kelemen_Jozsef_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/7/Kelemen_Jozsef_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/13/Kelemen_Jozsef_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható. Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága: • A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben. • Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest. • Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól. A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium: • Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő. • A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva. • A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található. A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul: • A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak. • A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is. • Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni. A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is: • Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek. • Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki. Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját: • A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani. • A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja. • Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Fejezetek a gazdaságföldrajzból: horizontális termékdifferenciálás = Chapters from economic geography: horizontal differentiation"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kelemen, József"],"dc:date":["2019-06-14"],"dc:date.issued":["2019-06"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható. Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága: • A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben. • Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest. • Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól. A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium: • Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő. • A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva. • A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található. A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul: • A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak. • A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is. • Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni. A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is: • Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek. • Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki. Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját: • A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani. • A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja. • Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/1/Kelemen_Jozsef_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/7/Kelemen_Jozsef_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/13/Kelemen_Jozsef_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1052/"],"dc:subject":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika"],"dc:title":["Fejezetek a gazdaságföldrajzból: horizontális termékdifferenciálás = Chapters from economic geography: horizontal differentiation"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}