{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1035"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1035","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Többszempontú döntési módszerek alkalmazása teljesítményfejlesztő programok támogatására","abstract":"Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon. Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat. A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát.","abstract_html":"Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon. Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat. A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát.","abstract_has_math":false,"creators":["Kovács, Tibor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2019,"date_issued":"2019-02","date_published":"2019-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Gazdasági fejlődés","Ipar"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kovács, Tibor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2019-02-27"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2019-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdaságinformatika Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdasági fejlődés","Ipar"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/1/Kovacs_Tibor_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/4/Kovacs_Tibor_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/13/Kovacs_Tibor_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon. Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat. A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Többszempontú döntési módszerek alkalmazása teljesítményfejlesztő programok támogatására"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kovács, Tibor"],"dc:date":["2019-02-27"],"dc:date.issued":["2019-02"],"dc:description.abstract":["Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon. Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat. A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/1/Kovacs_Tibor_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/4/Kovacs_Tibor_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/13/Kovacs_Tibor_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdaságinformatika Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1035/"],"dc:subject":["Gazdasági fejlődés","Ipar"],"dc:title":["Többszempontú döntési módszerek alkalmazása teljesítményfejlesztő programok támogatására"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}