{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1004"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1004","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Stratégiai szcenáriók a postai szektorban (Az elméleti háttér alkalmazása a magyar egyetemes szolgáltató lehetséges stratégiai szcenárióira)","abstract":"Az európai postai szektor az elmúlt huszonöt évben korábban elképzelhetetlen mértékű és sebességű átalakulásokon ment át az Európai Unió országainak jelentős részében. Az európai liberalizációs folyamat következményei, a nemzeti szabályozó környezet és a tulajdonosi elvárások változásai, a technológiai környezet és az ügyféligények változásai, illetve a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság új kihívásokkal szembesítették az ún. egyetemes postai szolgáltatókat. A kutatás során feltártam azokat a tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket, amelyek a postai szektor jövőjét 10 éves időtávon makro- és iparági szinten leginkább befolyásolják. Ez alapján, illetve a kvalitatív kutatás eredményei alapján stratégiai szcenáriókat alkottam a magyar egyetemes szolgáltatóra. A témakör releváns szakirodalmának feldolgozása mellett megvizsgáltam, hogy a postai szektorban milyen főbb stratégiai csoportok képezhetők a múltbeli adatok alapján, és a klaszterelemzés eredményeképpen három csoportot azonosítottam. A Magyar Posta a statisztikai adatok alapján abba a csoportba tartozik, ahol a levélpiac kiemelten fontos (súlya nagy az árbevételben), ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók átlagos értékéhez képest a Magyar Posta jobban diverzifikált (az átlagnál alacsonyabb a levélbevétel aránya), különösen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel haladja meg az átlagot. A Magyar Posta saját csoportján belül a szerényebb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező posták közé tartozik, és élőmunka-hatékonysága (árbevétel/fő) is alacsonyabb az átlagnál. A levélvolumenek csökkenése ebben a csoportban drasztikusabb volt, és a pénzügyi válság is jobban sújtotta ezeket a szereplőket. A Magyar Posta Zrt. három legfontosabb üzletága (a levél, a CEP és a pénzügyi szolgáltatások) a porteri elemzés alapján nem tekinthető egy iparágnak, így külön elemeztem az egyes üzletágakat befolyásoló főbb tényezőket, ezen belül a hajtóerőket (amelyek egy irányba mutatnak), a kritikus bizonytalansági tényezőket, majd prezentáltam a szcenárió-eredményeket. Eredményeim egyrészt abban a kérdésben segítik a döntéshozókat, hogy mely tényezők alakulását érdemes folyamatosan követni és elemezni. Másrészt arra is figyelmet irányítanak, hogy mely területeken érdemes akár nagyobb kockázatot vállalva szélesíteni a stratégiai opciók tárházát annak érdekében, hogy bármelyik jövőállapot megvalósulására felkészülhessen a Magyar Posta. Harmadrészt az eredmények megerősítik azt, hogy a Magyar Postának a jövőben is érdemes komoly erőforrásokat fordítania a szabályozó környezet változásainak monitoringjára és lehetőség szerinti befolyásolására. Általánosíthatóság szempontjából a kutatás fontos eredménye, hogy a magyar egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan diverzifikált posták nem kerülhetik el, hogy a választott iparágak trendjeit külön elemezzék (üzletáganként), mert részben más tényezők befolyásolják ezek jövőjét, részben az azonos tényezők másképpen hatnak ezekre az üzleti területekre. Ez a felismerés pedig kulcskérdés akkor, amikor a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a levél üzleti terület súlyának egyértelmű csökkenése miatt éppen a stratégiai tér meghatározása az egyik kritikus stratégiai döntés. A kutatás során mélyebb ismereteket szereztem a postai szektor jövőjét befolyásoló tényezőkről, s az eredmények mind a politikai döntéshozók, mind az érintett vállalatvezetői kör, mind a téma jövőbeli kutatói számára relevánsak.","abstract_html":"Az európai postai szektor az elmúlt huszonöt évben korábban elképzelhetetlen mértékű és sebességű átalakulásokon ment át az Európai Unió országainak jelentős részében. Az európai liberalizációs folyamat következményei, a nemzeti szabályozó környezet és a tulajdonosi elvárások változásai, a technológiai környezet és az ügyféligények változásai, illetve a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság új kihívásokkal szembesítették az ún. egyetemes postai szolgáltatókat. A kutatás során feltártam azokat a tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket, amelyek a postai szektor jövőjét 10 éves időtávon makro- és iparági szinten leginkább befolyásolják. Ez alapján, illetve a kvalitatív kutatás eredményei alapján stratégiai szcenáriókat alkottam a magyar egyetemes szolgáltatóra. A témakör releváns szakirodalmának feldolgozása mellett megvizsgáltam, hogy a postai szektorban milyen főbb stratégiai csoportok képezhetők a múltbeli adatok alapján, és a klaszterelemzés eredményeképpen három csoportot azonosítottam. A Magyar Posta a statisztikai adatok alapján abba a csoportba tartozik, ahol a levélpiac kiemelten fontos (súlya nagy az árbevételben), ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók átlagos értékéhez képest a Magyar Posta jobban diverzifikált (az átlagnál alacsonyabb a levélbevétel aránya), különösen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel haladja meg az átlagot. A Magyar Posta saját csoportján belül a szerényebb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező posták közé tartozik, és élőmunka-hatékonysága (árbevétel/fő) is alacsonyabb az átlagnál. A levélvolumenek csökkenése ebben a csoportban drasztikusabb volt, és a pénzügyi válság is jobban sújtotta ezeket a szereplőket. A Magyar Posta Zrt. három legfontosabb üzletága (a levél, a CEP és a pénzügyi szolgáltatások) a porteri elemzés alapján nem tekinthető egy iparágnak, így külön elemeztem az egyes üzletágakat befolyásoló főbb tényezőket, ezen belül a hajtóerőket (amelyek egy irányba mutatnak), a kritikus bizonytalansági tényezőket, majd prezentáltam a szcenárió-eredményeket. Eredményeim egyrészt abban a kérdésben segítik a döntéshozókat, hogy mely tényezők alakulását érdemes folyamatosan követni és elemezni. Másrészt arra is figyelmet irányítanak, hogy mely területeken érdemes akár nagyobb kockázatot vállalva szélesíteni a stratégiai opciók tárházát annak érdekében, hogy bármelyik jövőállapot megvalósulására felkészülhessen a Magyar Posta. Harmadrészt az eredmények megerősítik azt, hogy a Magyar Postának a jövőben is érdemes komoly erőforrásokat fordítania a szabályozó környezet változásainak monitoringjára és lehetőség szerinti befolyásolására. Általánosíthatóság szempontjából a kutatás fontos eredménye, hogy a magyar egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan diverzifikált posták nem kerülhetik el, hogy a választott iparágak trendjeit külön elemezzék (üzletáganként), mert részben más tényezők befolyásolják ezek jövőjét, részben az azonos tényezők másképpen hatnak ezekre az üzleti területekre. Ez a felismerés pedig kulcskérdés akkor, amikor a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a levél üzleti terület súlyának egyértelmű csökkenése miatt éppen a stratégiai tér meghatározása az egyik kritikus stratégiai döntés. A kutatás során mélyebb ismereteket szereztem a postai szektor jövőjét befolyásoló tényezőkről, s az eredmények mind a politikai döntéshozók, mind az érintett vállalatvezetői kör, mind a téma jövőbeli kutatói számára relevánsak.","abstract_has_math":false,"creators":["Pandurics, Anett"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2018,"date_issued":"2018-09","date_published":"2018-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Gazdasági fejlődés","Közlekedés, távközlés"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Pandurics, Anett"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2018-09-03"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2018-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdasági fejlődés","Közlekedés, távközlés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/1/Pandurics_Anett_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/7/Pandurics_Anett_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/13/Pandurics_Anett_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/19/Pandurics_Anett_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az európai postai szektor az elmúlt huszonöt évben korábban elképzelhetetlen mértékű és sebességű átalakulásokon ment át az Európai Unió országainak jelentős részében. Az európai liberalizációs folyamat következményei, a nemzeti szabályozó környezet és a tulajdonosi elvárások változásai, a technológiai környezet és az ügyféligények változásai, illetve a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság új kihívásokkal szembesítették az ún. egyetemes postai szolgáltatókat. A kutatás során feltártam azokat a tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket, amelyek a postai szektor jövőjét 10 éves időtávon makro- és iparági szinten leginkább befolyásolják. Ez alapján, illetve a kvalitatív kutatás eredményei alapján stratégiai szcenáriókat alkottam a magyar egyetemes szolgáltatóra. A témakör releváns szakirodalmának feldolgozása mellett megvizsgáltam, hogy a postai szektorban milyen főbb stratégiai csoportok képezhetők a múltbeli adatok alapján, és a klaszterelemzés eredményeképpen három csoportot azonosítottam. A Magyar Posta a statisztikai adatok alapján abba a csoportba tartozik, ahol a levélpiac kiemelten fontos (súlya nagy az árbevételben), ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók átlagos értékéhez képest a Magyar Posta jobban diverzifikált (az átlagnál alacsonyabb a levélbevétel aránya), különösen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel haladja meg az átlagot. A Magyar Posta saját csoportján belül a szerényebb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező posták közé tartozik, és élőmunka-hatékonysága (árbevétel/fő) is alacsonyabb az átlagnál. A levélvolumenek csökkenése ebben a csoportban drasztikusabb volt, és a pénzügyi válság is jobban sújtotta ezeket a szereplőket. A Magyar Posta Zrt. három legfontosabb üzletága (a levél, a CEP és a pénzügyi szolgáltatások) a porteri elemzés alapján nem tekinthető egy iparágnak, így külön elemeztem az egyes üzletágakat befolyásoló főbb tényezőket, ezen belül a hajtóerőket (amelyek egy irányba mutatnak), a kritikus bizonytalansági tényezőket, majd prezentáltam a szcenárió-eredményeket. Eredményeim egyrészt abban a kérdésben segítik a döntéshozókat, hogy mely tényezők alakulását érdemes folyamatosan követni és elemezni. Másrészt arra is figyelmet irányítanak, hogy mely területeken érdemes akár nagyobb kockázatot vállalva szélesíteni a stratégiai opciók tárházát annak érdekében, hogy bármelyik jövőállapot megvalósulására felkészülhessen a Magyar Posta. Harmadrészt az eredmények megerősítik azt, hogy a Magyar Postának a jövőben is érdemes komoly erőforrásokat fordítania a szabályozó környezet változásainak monitoringjára és lehetőség szerinti befolyásolására. Általánosíthatóság szempontjából a kutatás fontos eredménye, hogy a magyar egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan diverzifikált posták nem kerülhetik el, hogy a választott iparágak trendjeit külön elemezzék (üzletáganként), mert részben más tényezők befolyásolják ezek jövőjét, részben az azonos tényezők másképpen hatnak ezekre az üzleti területekre. Ez a felismerés pedig kulcskérdés akkor, amikor a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a levél üzleti terület súlyának egyértelmű csökkenése miatt éppen a stratégiai tér meghatározása az egyik kritikus stratégiai döntés. A kutatás során mélyebb ismereteket szereztem a postai szektor jövőjét befolyásoló tényezőkről, s az eredmények mind a politikai döntéshozók, mind az érintett vállalatvezetői kör, mind a téma jövőbeli kutatói számára relevánsak."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Stratégiai szcenáriók a postai szektorban (Az elméleti háttér alkalmazása a magyar egyetemes szolgáltató lehetséges stratégiai szcenárióira)"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Pandurics, Anett"],"dc:date":["2018-09-03"],"dc:date.issued":["2018-09"],"dc:description.abstract":["Az európai postai szektor az elmúlt huszonöt évben korábban elképzelhetetlen mértékű és sebességű átalakulásokon ment át az Európai Unió országainak jelentős részében. Az európai liberalizációs folyamat következményei, a nemzeti szabályozó környezet és a tulajdonosi elvárások változásai, a technológiai környezet és az ügyféligények változásai, illetve a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság új kihívásokkal szembesítették az ún. egyetemes postai szolgáltatókat. A kutatás során feltártam azokat a tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket, amelyek a postai szektor jövőjét 10 éves időtávon makro- és iparági szinten leginkább befolyásolják. Ez alapján, illetve a kvalitatív kutatás eredményei alapján stratégiai szcenáriókat alkottam a magyar egyetemes szolgáltatóra. A témakör releváns szakirodalmának feldolgozása mellett megvizsgáltam, hogy a postai szektorban milyen főbb stratégiai csoportok képezhetők a múltbeli adatok alapján, és a klaszterelemzés eredményeképpen három csoportot azonosítottam. A Magyar Posta a statisztikai adatok alapján abba a csoportba tartozik, ahol a levélpiac kiemelten fontos (súlya nagy az árbevételben), ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók átlagos értékéhez képest a Magyar Posta jobban diverzifikált (az átlagnál alacsonyabb a levélbevétel aránya), különösen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel haladja meg az átlagot. A Magyar Posta saját csoportján belül a szerényebb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező posták közé tartozik, és élőmunka-hatékonysága (árbevétel/fő) is alacsonyabb az átlagnál. A levélvolumenek csökkenése ebben a csoportban drasztikusabb volt, és a pénzügyi válság is jobban sújtotta ezeket a szereplőket. A Magyar Posta Zrt. három legfontosabb üzletága (a levél, a CEP és a pénzügyi szolgáltatások) a porteri elemzés alapján nem tekinthető egy iparágnak, így külön elemeztem az egyes üzletágakat befolyásoló főbb tényezőket, ezen belül a hajtóerőket (amelyek egy irányba mutatnak), a kritikus bizonytalansági tényezőket, majd prezentáltam a szcenárió-eredményeket. Eredményeim egyrészt abban a kérdésben segítik a döntéshozókat, hogy mely tényezők alakulását érdemes folyamatosan követni és elemezni. Másrészt arra is figyelmet irányítanak, hogy mely területeken érdemes akár nagyobb kockázatot vállalva szélesíteni a stratégiai opciók tárházát annak érdekében, hogy bármelyik jövőállapot megvalósulására felkészülhessen a Magyar Posta. Harmadrészt az eredmények megerősítik azt, hogy a Magyar Postának a jövőben is érdemes komoly erőforrásokat fordítania a szabályozó környezet változásainak monitoringjára és lehetőség szerinti befolyásolására. Általánosíthatóság szempontjából a kutatás fontos eredménye, hogy a magyar egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan diverzifikált posták nem kerülhetik el, hogy a választott iparágak trendjeit külön elemezzék (üzletáganként), mert részben más tényezők befolyásolják ezek jövőjét, részben az azonos tényezők másképpen hatnak ezekre az üzleti területekre. Ez a felismerés pedig kulcskérdés akkor, amikor a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a levél üzleti terület súlyának egyértelmű csökkenése miatt éppen a stratégiai tér meghatározása az egyik kritikus stratégiai döntés. A kutatás során mélyebb ismereteket szereztem a postai szektor jövőjét befolyásoló tényezőkről, s az eredmények mind a politikai döntéshozók, mind az érintett vállalatvezetői kör, mind a téma jövőbeli kutatói számára relevánsak."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/1/Pandurics_Anett_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/7/Pandurics_Anett_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/13/Pandurics_Anett_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/19/Pandurics_Anett_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1004/"],"dc:subject":["Gazdasági fejlődés","Közlekedés, távközlés"],"dc:title":["Stratégiai szcenáriók a postai szektorban (Az elméleti háttér alkalmazása a magyar egyetemes szolgáltató lehetséges stratégiai szcenárióira)"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}