Abstract
dc:description.abstractAz elektronikus kereskedelem a mindennapi életünk részévé vált. Webshopok tömkelege van a világhálón, amiknek az összesített forgalma a világ GDP-jének, igen csak jelentős részét teszi ki. Egy olyan kereskedelmi formának, ami a világ jövedelmének ekkora részét teszi ki, a biztonságos használata felettébb fontos. Az interneten emiatt a jelenség miatt, értékes és érzékeny adatokat használunk, bankkártya számokat, lakcímeket, orvosi adatokat, pénzügyi adatokat, személyes üzeneteket küldünk. Ha ezek az adatok illetéktelen kezekbe kerülnének, az megszüntetné a felek közti bizalmat, ezzel meghiúsítva minden olyan ügyintézést, kereskedelmi kapcsolatot, ami elektronikus formában történik. A fogyasztók életét könnyebbé, kényelmesebbé teszi az e-kereskedelem. Viszont az emberek alapvető ösztöne, hogy nem bíznak valaki olyanban, akit nem látnak, nem ismernek. Arról nem is beszélve, hogy a hálózatot figyelhetik olyan emberek, akik a tranzakcióhoz elengedhetetlenül fontos adatokra vadásznak, önös érdekeik miatt. Az emberek megérdemlik, hogy a kényelmükért ne kelljen a saját adataik biztonságával fizetniük. Ezért van szükség az elektronikus kereskedelemben felmerülő biztonsági kérdések megválaszolására. Az e-kereskedelem fejlődése során sok biztonsági megoldás jött létre, de a piac volumenének növekedésével a biztonság szintjének növekedésére való igény jelentősen megugrott, hiszen egyre több fél érdekét szolgálta. Ennek az igénynek a növekedése maga után vonta az újabb és újabb biztonsági kérdések és problémák kialakulását, ezzel egyre újabb biztonsági megoldások létrejöttét. Mi is az az e-kereskedelem, mit takar a fogalom? Ebből ered a következő kérdés, hogy kik a résztvevők? Nagyon fontos témakör még az is, hogy a résztvevőknek milyen érdekeik lehetnek, illetve milyen követelményeket támasztanak a rendszerrel szemben. Nyilván mivel az emberek csak abban bíznak, akit látnak és a bizalom rendkívül fontos eleme az üzletkötésnek, illetve az ügyintézésnek. Akkor hogyan is lehet egyértelműen azonosítani, a másik felet? Tudnunk kell, hogy milyen biztonsági szabályok vonatkoznak ezekre a tranzakciókra, hogy tudjuk mi áll jogunkban és mire vagyunk kötelezhetőek. Milyen jogi környezet áll rendelkezésre a védelem megvalósítására? Milyen védelmi eszközök vannak, melyik milyen hatékonyan véd, ezeknek milyen gyengeségei/ erősségei vannak védelmi szempontból? Milyen lehetőségeik vannak a támadóknak és hogyan lehet ellenük védekezni? Egy biztonsági rendszernek milyen kihívásokkal kell szembe néznie? Ezekre a kérdésekre igyekeztem szakdolgozatom írása során válaszokat találni.
Degree
thesis:*- Department dc:contributor.department
- DE--Informatikai Kar
Author and committee
dc:creator, dc:contributor.*- Author dc:creator
-
- Lázók, Jácint
- Advisor dc:contributor.advisor
-
- Pethő, Attila
Subjects
dc:subject × 1Rights
- Language dc:language.iso
- hu
Identifiers
dc:identifier.*- Handle dc:identifier.uri
- http://hdl.handle.net/2437/240399
- OAI identifier oai:identifier
- oai:dea.lib.unideb.hu:2437/240399