Vertikális koordináció a szőlő- és borágazatban. A magyar és a francia gyakorlat összehasonlítása

Magyarországon közel 120 000 termelő foglalkozik szőlő- és bortermeléssel, kb. 12 000 borászati üzemben folyik szőlőfeldolgozás és borkészítés, ebből következik, hogy a szőlőtermelés és a borkészítés igen elaprózódott. A doktori értekezésben hangsúlyozzuk, hogy a szőlő- és borpiacon sem kerülték el Magyarországot a világpiaci tendenciák és tovább specializálta a helyzetet a rendszerváltás, a privatizáció és az Európai Unióhoz történő csatlakozás. A piaci helyzetet és a piaci szereplők magatartását és e magatartás érdek- és értékhátterének elméleti alapját az új intézményi közgazdaságtan adja. A doktori értekezésben bizonyítottuk a hipotézist, amely szerint a szőlő- és borágazat termeléshez kapcsolódó speciális problémáinak megfelelő kezelése szükségszerűen a szorosabb vertikális koordináció kialakulását feltételezi. A gazdasági elméleteket mobilizálva rámutattunk arra, hogy az irányítási struktúrák, koordinációs formák kialakulását és változását milyen tényezők befolyásolják (a termelési tényezők specifikus jellege, a bizonytalanság, a tranzakciók gyakorisága, a tulajdonviszonyok, a minőség, a minőségi jellemzők mérhetősége és mérése, a jogszabályi környezet, a piaci környezet és a piaci pozicionálás) és hogy alakul e tényezők bonyolult kölcsönhatási rendszere. (...)

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2008

Author dc:creator

• Sidlovits, Diána

• Nemzetközi gazdaság
• Döntéselmélet
• Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet

Language dc:language

hu