Népesedési fordulat Magyarországon? – A fertilitási ráták és a termékenységet meghatározó tényezők elemzése

Egy ország hosszú távú gazdasági kilátásait nagymértékben befolyásolja népességének nagysága, összetétele és annak várható jövőbeli változása. Mára számtalan fejlett országban is egyre markánsabb népességcsökkenés figyelhető meg, mely jelentős társadalmi és gazdasági feszültségeket teremt. Magyarországon a kérdéskör kifejezetten fontos gazdasági, politikai és társadalmi kérdéssé vált az elmúlt évtizedben. Disszertációmban a magyarországi népesedési fordulat eléréséhez szükséges lehetőségeket elemzem, elsősorban a teljes termékenységi arányszám irányából. Rámutatok, hogy a 2,1-es értékkel jellemzett reprodukciós szinthez tartozó fertilitás egyes esetekben akár ennél az értéknél jelentősen alacsonyabb lehet. Másrészt elemzem, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám elmúlt években látott emelkedése mögött milyen tényezők állnak, hosszú távon hol stabilizálódhat a mutató értéke. Munkámban bemutatom, hogy milyen főbb gazdasági és politikai vetületei vannak a demográfiai folyamatoknak (1. fejezet), majd ismertetem a fontosabb népesedési elméleteket (2. fejezet). A következő fejezetekben a népesség fenntartásához szükséges fertilitási ráták jellemzőit (3. fejezet), illetve a teljes termékenységi arányszám múltbeli alakulását és a fertilitást befolyásoló tényezőket (4. fejezet) veszem sorba. Az elemzés során rámutatok, hogy 1) A fejlett országokban és Magyarországon a reprodukciós szinthez tartozó fertilitási ráta érdemi csökkentésére már nincs rendelkezésre álló tér, a mutató várható jövőbeli változása így érdemben nem befolyásolja ezen társadalmak népesedési viszonyait; 2) A reprodukciós szinthez tartozó fertilitási ráta (2,1) elérése rövid- és középtávon sem reális Magyarországon; 3) A jelenlegi migrációs, mortalitási és fertilitási tendenciák folytatódása esetén népesedési fordulat nem érhető el Magyarországon. Ellenben az eddigieknél magasabb, akár reálisan el is érhető fertilitási érték (1,8) nagyobb pozitív évi nettó migrációs egyenleggel és kedvezőbb mortalitási értékekkel kiegészülve középtávon népesedési fordulathoz vezetne hazánkban; 4) A jövőben Magyarország elöregedési kihívásai még pozitív népesedési fordulat esetén se lenne érdemben kisebb.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2024

Author dc:creator

• Drabancz, Áron István

• Statisztika
• Közgazdasági elméletek

Language dc:language

hu, en